A rugalmas munkavégzés anomáliái

A minap figyelmes lettem egy hírre, miszerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a rugalmas munkavégzést népszerűsítő kampányba kezdett. Létrehoztak egy honlapot, melynek ars poeticája a következő: “Magyarországon a rugalmas foglalkoztatási forma egyelőre kevéssé ismert. Sok munkaadó és munkavállaló esetlegesen hallott róla, de pontos információkkal nem rendelkezik. A honlap mind a két foglalkoztatási oldalnak segít az információk elérése érdekében.”

Atipikus foglalkoztatásnak nevezünk minden olyan törvényes foglalkoztatási jogviszonyt, ami eltér a teljes munkaidős munkaviszonytól. Ezek a formák lehetőséget jelentenének nagyon sok társadalmi csoport és gazdálkodó szervezet számára, hogy optimalizálni tudják a feladatok elvégzésének módját. Szándékosan használok feltételes módot: sajnos nagyon sok jogi és pénzügyi akadálya van ezen konstrukciók elterjedésének. A leggyakoribb formák a részmunkaidő, a távmunka, a bedolgozás és az időszakos foglalkoztatás, ami szorosan összefonódik a munkaerő-kölcsönzéssel. Nézzünk pár példát!

• A részmunkaidőben történő foglalkoztatás egy édesanya vagy édesapa számára nagyszerű lehetőség, hiszen össze tudja hangolni a családot és a munkát. Csakhogy ma a munkáltatók anyagilag nem érdekeltek részmunkaidős munkahelyek létrehozásában, hiszen a fajlagos költség jóval magasabb, mint a teljes munkaidő esetében. Magyarországon a részmunka aránya 3 százalék körül mozog, ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban (Hollandia a vezető, náluk 40 százalék feletti az arány).
• A távmunka szintén hasznos, ha valaki több időt szeretne a családjával tölteni, de egy mozgássérült munkavállaló is könnyebben dolgozik ilyen formában. A munkáltatók mégis félnek ettől, mert a törvény elvárja, hogy minden olyan eseményért felelősséget vállaljanak, ami a munkahelyen, munkaidő alatt következik be. Ha a munkavállaló a munkavégzésre kijelölt helységben, munkaidőben a lábára ejti a vasalót, az a munkaadó felelőssége.
• A munkaerő-kölcsönzés jelent igazán hatékony megoldást a munkaerő optimalizálására, ugyanakkor ezzel a formával is vannak problémák. Elméletileg időszakos munka esetében lenne ez igazán célszerű, ugyanakkor a határozott idejő szerződéssel rendelkező munkavállalókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés miatt itt is inkább a határozatlan időre kötött munkaszerződés terjedt el. A munkaerő-kölcsönzés esetében az állam nagyobb bevételre tesz szert, mint a sima foglalkoztatásnál, hiszen a kölcsönbeadónál árbevétel keletkezik, amit helyi iparűzési adó és innováció járulék is terhel. A munkaerő-kölcsönzésből egy törvényi inkoherencia miatt azok a külföldiek ki vannak zárva, akiknek munkavállalási engedélyre van szükségük.

A fentiekben csak pár példát ragadtam ki, de lehetne még sokkal több problémát felsorolni. A lényeg, hogy az atipikus foglalkoztatási formákra lenne igény – ezt bizonyítják a Nyugat-európai példák is. Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy amíg anyagilag ezeket senki sem ösztönzi, addig a mainál nagyobb mértékű elterjedésük álom marad.

A végére a vicces kedvűeknek itt egy játékos példa a rugalmas foglalkoztatásra: Találj munkát Ferikének!

- Peti -

Accounts Receivable Manager-t keresünk

Több éves (legalább 4 év) vezetői tapasztalattal, komplex pénzügyi pozíció betöltésére keressük az ideális jelöltet egy multinacionális cég újonnan alakult magyarországi szolgáltató központjába. Az ideális jelölt nemcsak az Accounts Receivable, de az Accounts Payable, Cash Management&Collections valamint Billing területén is rendelkezik releváns tapasztalattal. A szakmai elvárásokon felül fontos kihangsúlyozni a vezetés-szervezés fontosságát, ami a pozíció betöltésének másik fontos kritériuma.

További információkat a pozícióról a következő linkre kattintva tudhat meg.

Judit

Megbolondult gazdasági mutatók

A gazdaságban általánosságban elfogadott számok a GDP, a munkanélküliség, az államháztartási hiány, az infláció, és még sorolhatnánk hosszan. Normál gazdasági folyamatok mellett könnyen megtaláljuk az összefüggést ezek között a számok között, az elméleti közgazdászok nagy örömére. A válság azonban kellően összezavarta a rendszert. Talán át kellene írni a tankönyveket – mondják sokan.

Jelenleg az amerikai gazdaságban nagyon érdekes folyamatok zajlanak. Két hete bejelentették, hogy vége a válságnak, 3,5 százalékkal nőtt a gazdaság. A GM mégsem adja el az Opelt (talán ez volt a hét legnagyobb gazdasági meglepetése). A bankok ismét hiteleznek. Mindemellett azt várnánk, hogy a munkanélküliség csökken, ehelyett azonban tovább nő! Egy barátom Illinois-ból az alábbiakat írta 3 hete: “Things here in the States have dramatically changed over the last 12 months.  There is uncertainly everywhere.  Our Gov’t has been out of control for a while but it has definitely intensified.  Obama is upsetting many Americans and his polls numbers are dropping by the week.” A lakosság Amerikában igen keveset érez a fellendülésből.

A hivatalosan használatos közgazdasági mutatók olyanok, mint az SI egységek – nagyszerűek arra, hogy képletekbe behelyettesítve számoljunk velük, ugyanakkor a hétköznapi embernek sokszor semmit nem mondanak, vagy megtévesztőek.

Ilyen a GDP is. Enélkül a mutató nélkül nem lehetne makrogazdasági teljesítményt számolni, ugyanakkor az életminőségről nem mond sokat. Ezt egyébként már az EU régen észrevette, ezért is van az, hogy a támogatások elosztásánál nem a GDP-t, hanem a GNP-t veszi alapul (GDP - hazai devizakülföldiek teljesítménye + a hazai állampolgárok és vállalatok külföldön szerzett jövedelme; magyarul az a jövedelem, ami itthon marad vagy külföldről hazajön).

Ehhez hasonló probléma a munkanélküliségi mutató használata. Az EU hivatalosan még ezt használja, de sok ország már fontosabbnak tekinti a foglalkoztatottsági mutatót, hiszen így megkapjuk, hogy ténylegesen mennyien dolgoznak (Magyarországnak az egyik nagy baja éppen az, hogy ez a mutató vészesen alacsony).

Az olaszok fölmérték a városaikat GDP helyett “Teljes Hazai Jólét” alapján. A cikk végén van egy videó, tanulságos volt: Robert Kennedy már 41 éve tudta azt, amit a mi politikusaink többsége nem tud.

Kennedy-vel maximálisan egyet értek. Amerika legfiatalabb – és tragikus körülmények között elhunyt – elnökének öccse volt, aki talán épp fiatalsága okán mert megfogalmazni olyan forradalmi gondolatokat, amik miatt akkor furcsán néztek rá. Ma azonban mégis őt idézzük, és nem a bírálóit…

- Peti -

HR Oscar – diákoknak és cégeknek

A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége pályázatot hirdet HR Oscar néven felsőoktatási hallgatóknak, akik HR-ből írják a diplomájukat, és vállalti HR-eseknek, akik büszkék elért eredményeikre .

Felhívás hallgatók számára:

Az őszi állásbörzéken elég sok frissdiplomás, vagy diplomázás előtt álló HR-essel volt szerencsém találkozni, akik arra panaszkodtak, hogy a válság megnehezítette az elhelyezkedést számukra. Sajnos egyet kell értenem velük. A cégek számára evidens, hogy nehéz anyagi helyzetben nem a pénzügyön, a termelésen vagy a logisztikán spórolnak (hiszen ezek nélkül megáll az üzletmenet), hanem a HR-en és a marketingen.

Friss diplomás HR-esként azoknak van előnyük a piacon, akik már az egyetem alatt is kitűnnek, és kapcsolatokat építenek. Erre kiváló lehetőség a verseny, amit a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége hirdetett meg HR Oscar néven. HR témájú szakdolgozattal vagy TDK munkával lehet nevezni, munkaerő-kiválasztáshoz, -kölcsönzéshez, vezető kiválasztáshoz, fejlesztéshez, munkaügyi kapcsolatokhoz, HR tervezéshez/kontrollinghoz, HR információs rendszerhez, a gazdasági válság HR-t érintő hatásaihoz kapcsolódó témában.

Felhívás vállalati HR szakemberek számára:

A válság a vállalati HR szakembereket is új kihívások elé állította. Ugyan több ma az álláskereső, de a cégek vezetése részéről sok helyen megnőtt a nyomás, hogy csak a legkiválóbb embereket a lehető legalacsonyabb költségen alkalmazzák. A céges tréningek költségvetését sok helyen csökkentették, ugyanakkor a HR-esek nagy része tisztában van vele, hogy néhány kulcstréningre szükség van a vállalat hatékony működése érdekében. Hogyan lehet ezt a problémát áthidalni? Nem is beszélve arról, hogy sokan most ismerkednek az outplacement fogalmával.

A HR-esek kétféleképpen is nevezhetnek: egész csapatot is be lehet nevezni a versenyre, valamint keressük 2009 legjobb válságkezelő HR szakemberét is.

Az összes dolgozatot független szakmai zsűri bírálja el, a szervezők pedig értékes díjakat ajánlottak fel. További információhoz a pályázati kiírás innen letölthető.

Sok sikert a jelentkezőknek!

- Peti -

A mobil technológia hatása munkánkra és magánéletünkre

Több mint meggyőző, ahogy a mobil kommunikációs eszközök elterjedése áthatja a pénzügyi szektort. Fontos szerepet játszott ez a folyamat a termelékenység növekedésében, és hatással van a munka és a magánélet viszonyára is – derül ki a Kelly által készített legfrissebb Kelly Global Workforce Index felmérésből.

Régóta készítünk kutatásokat világszerte, amelyekben sok, a munka világával kapcsolatos kérdésre keressük a választ. Legutóbbi felmérésünk egyik fő fókuszterülete éppen az, hogy vajon a magánélet és munka hogyan viszonyul egymáshoz a föld különböző pontjain, különböző korosztályokban – és hogyan kapcsolódik ehhez a mobil eszközök elterjedése.

A felmérés megállapítja, hogy – mivel ezt a technológia lehetővé teszi – a munka és a magánélet ma jobban összefonódik, mint korábban. Kényelmesebben dolgozhatunk, de cserébe többet is dolgozunk, és sokszor el is várják tőlünk, hogy állandóan rendelkezésre álljunk.

További információkat hamarosan publikálunk.

Kérjük, hogy segítse munkánkat az aktuális KGWI kérdőív kitöltésével, és vegyen részt nyereményjátékunkon! Köszönjük.

- Peti -

EBC*L két napos képzés beszámoló

A Kelly Services és az EBC*L Magyarországi Képviseletének együttműködése keretében a héten három Kelly munkatárs tudott részt venni egy „A” modul tréningen. A három szerencsés között ott tudtam lenni én is.

„Az EBC*L (European Business Competence* Licence) egy nemzetközi kezdeményezés az üzleti-gazdasági ismeretek elterjesztésére Európában. A munkahelyek jelentős részén ma már egyre inkább elvárásként fogalmazódik meg, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a gazdasági életben, a közigazgatásban és az adminisztrációs munkában mindenképpen szükséges üzleti, gazdasági ismeretekkel. Olyan kompetens személynek legyenek, akik ismerik a vállalkozás gazdasági céljait, értik a közgazdászok használta szófordulatokat, valamint rendelkeznek a vállalkozói gondolkodás- és cselekvésmód megvalósításához szükséges alapismeretekkel – növelve ezzel a vállalkozás hatékonyságát.”

Egy nagyon tapasztalt könyvvizsgáló, Paukóné Várnai Adrienn tartotta a tréninget; szerencsénkre nagy tapasztalattal rendelkezik az oktatás területén, hiszen mérlegképes könyvelők számára tart rendszeres továbbképzéseket.

Segítségével elsajátíthattunk olyan jogi, gazdasági ismereteket, amelyek egy induló vállalkozásnál, vagy egy KKV mindennapi üzletmenetében szoktak felmerülni.

Számomra igazán sok újat nem jelentett a trénig, hiszen közgazdász vagyok, és dolgoztam is pénzügyi területen. Ugyanakkor kiválóan összefoglalta azokat az ismereteimet, amiket eddig megszereztem, így jelentősége elsősorban a tudásom felfrissítése szempontjából volt. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy mi a legalacsonyabb szintű „A” modul tréninget kaptuk meg, ugyanakkor létezik „B” és „C” modul is, ez utóbbi kimondottan vezetők számára.

Én személy szerint hasznosnak találtam, hogy részt vehettem ezen a két napos képzésen.

- Peti -

Karriermenedzsment tréning, ZSKF

Ahogy a korábbi bejegyzésben ígértem, röviden összefoglalom, hogy mi is történt a Zsigmond Király Főiskolán szeptember 22-én, a Karriercentrum által rendezett Karriermenedzsment tréningen.

A tréninget politológus hallgatók számára tartottuk kollégámmal, Illés Anikóval (a politológusok elhelyezkedési lehetőségeiről bővebben itt). Célul tűztük ki, hogy a hallgatók olyan kézzelfogható tudással, hasznosítható ismeretanyaggal menjenek el a tréningről, ami az álláskeresés során valóban növeli esélyeiket.

Részletesen beszéltünk arról, hogy mennyire fontos önmaguk megismerése, illetve saját céljaink felállítása – ezeket a pályakezdők sokszor nem veszik komolyan, holott valóban rendkívüli fontossággal bírnak. Részletesen beszélgettünk a jó önéletrajz ismérveiről (mi az Europasst ajánljuk), és segítettünk abban, hogy hogyan is kell motivációs levelet írni.

Egy külön másfél órás blokkot szenteltünk az állásinterjúnak, mint a leggyakoribb kiválasztási módszernek. Végignéztük, hogy milyen típusú interjúk vannak (hagyományos strukturált, kompetencia/viselkedés alapú, stressz). Kezdtük mindezt az interjúra való felkészüléssel, aztán végigvittük ezt a fonalat egészen az interjú utáni teendőkig.

Elég sok időt töltöttünk azzal is, hogy részletesen megmutattuk, mi is az AC (Assessment Center), mint a mostanában egyik legdivatosabb kiválasztási forma. Itt egy esettanulmányt is bevontunk: a hallgatóknak el kellett játszaniuk egy olyan szituációt, mint egy valódi AC-n. Érdekes élményeket szerezhettek ezen keresztül a résztvevők nem csak erről a kiválasztási formáról, hanem a saját vitakultúrájukról is.

Levezetésként érintettünk még további kiválasztási eszközöket (grafológia, pszichológiai tesztek, személyes ajánlás), illetve adtunk pár olyan munkajogi tanácsot, amik jól jönnek az első állás megszerzésekor is (állásajánlat, munkaszerződés, próbaidő). A legutolsó blokkot hagytuk a politológusokra szabott specifikus tanácsadásra.

A visszajelzések alapján úgy látjuk, hogy hasznos volt az egy napos tréning. Reméljük, jövőre ismét lesz hasonló lehetőségünk.

A tréning beszámolója megjelent a Pálya október-novemberi számában is, letölteni innen lehet.

- Peti -

Az álláskeresést is tanulni kell

A Kelly Services-nek és a Zsigmond Király Főiskolának van egy együttműködési megállapodása, amely alapján cégünket bevonják különböző programokba. Ennek a következő mérföldköve egy karriermenedzsment-tréning sorozat ősszel.

Az első állomás szeptember 22-én lesz, amikor politológus hallgatóknak adunk tanácsot karrierépítési, álláskeresési kérdésekben. Amikor ezt megtudtam, kezdetben kicsit megijedtem. Fogalmam sem volt, mit mondhatnék politológusoknak, hiszen közgazdász vagyok. Nem ismertem ezt a piacot, és akkor úgy is éreztem, hogy nagyon távol áll tőlem a terület. És egyébként akkor még úgy is gondoltam, hogy a politológus hasonló szak, mint a nyelvtanár: a végzősök nagy része nem a szakmában helyezkedik majd el.

Elkezdtem kutakodni, hogy ismereteket szerezzek a politológusok elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatban, és nagy meglepetések értek. Találtam 6-7 területet, ami felszívja azokat, akik tényleg a pályán szeretnének dolgozni, és tesznek is érte.

Úgy látszik, ez a kulcs: azok a frissdiplomások tudnak sikeresek lenni, akik már tanulmányaik alatt tudatosan arra készülnek, hogy a tanult pályán találnak állást. Minden felsőoktatásban részt vevőnek javaslom, hogy informálódjon arról, hogyan lehet elérni ezt a célt. Tegyen többet az iskolapad koptatásánál, vegyen részt szakmai szervezetek munkájában, networkingeljen, ismerje meg a lehetőségeit. Én ugyan politológusokra láttam, hogy ez mennyire igaz, de még sok olyan szakma van, amire a fenti sorokat rá lehetne húzni. Tanuljunk akár tibetológusnak, tengerbiológusnak vagy chipfejlesztő mérnöknek, a hozzáállásunk számít, ha a pályán akarunk maradni.

És egy kis megjegyzés a végére: Szeptember 22. után a blogon olvasható lesz, hogy hol helyezkedhet el egy politológus.

- Peti -

Környezetvédelem, mint a foglalkoztatás növekedésének eszköze

Érdekes gondolat összekapcsolni a munkahelyteremtést és -megőrzést a környezetvédelemmel. Érdemes egyáltalán? Mi köze van egymáshoz ezeknek a fogalmaknak? És ha van is közük, milyen előjellel? A környezetvédelem segítségünkre van abban, hogy új, “zöld” munkahelyeket teremtsünk, vagy inkább az emberek elbocsájtásához vezet, hogy bezárjuk a szennyező gyárakat? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

A legfejlettebb országokban dolgozó gazdasági szakemberek, vállalkozók számára elismert tény, hogy a környezetvédelmi beruházások megtérülnek, bár rövidtávon áldozni kell rájuk. Az ENSZ környezeti programja, az UNEP 2008 őszén felmérést készített, mely célul tűzte ki annak összesítését, hogy világszerte hányan találtak és fognak találni munkát a „zöld” gazdaságban. A megdöbbentő eredmény szerint az elmúlt évek során ez a szám csak a megújuló energiák iparágban 2 millió háromszázezer új munkahelyet jelent, és komoly esély van arra, hogy a közeljövőben tovább növekszik. Magyarország ebből még alig veszi ki a részét, holott látható, hogy ez egy fontos eleme lehet a foglalkoztatottság növelésének.

További iparágakban is nőhet a foglalkoztatottság, párhuzamosan a környezetvédelem fontosságának felismerésével. Ilyen például a hulladékgazdálkodás, a szennyező gyárak, erőművek átalakítása vagy a megújuló energiatermeléshez kapcsolódó beruházások. Az ilyen fejlesztések megmozgathatják az inaktív lakosságot olyan területeken is, ahol ma kiemelkedően magas a munkanélküliség.

Magyarországon a rendszerváltás után számtalan különösen szennyező üzemet zártak be, ám még mindig vannak jócskán olyanok, melyek terhelést jelentenek a környezetre, leginkább fehér vagy fekete füstöt eregető kéményeik vagy a folyókba, patakokba engedett szennyvíz által. Ahogyan  nyugaton, úgy Magyarországon is egyre inkább felismerjük a tisztítási, káros kibocsátást csökkentő beruházások fontosságát. Amennyiben egy eredményesen működő cégről van szó, egy ilyen beruházás nem jelent túlzott ráfordítást, hiszen egyrészt ezt az Európai Unió támogatja, másrészt erre könnyen találni forrást a hazai pénzpiacon is. Miután egy ilyen beruházást az üzem végrehajtott, működése hosszú távon biztosítottá válik, így alkalmazottainak sem kell attól tartaniuk, hogy elveszítik munkájukat.

Munkahelyek a jövőben

Amennyiben egy vállalat komolyan szeretné venni a környezetvédelmet, nem csupán egy programot kell megvalósítania (rosszabb esetben csupán egy-két szóval megtoldania az üzleti tervét), hanem szemléletbeli változáson kell keresztülmennie. Vannak ennek látható elemei, például a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése vagy a papír újrahasznosítása, de ezen felül azt is jelenti, hogy a döntések meghozatalakor figyelembe veszik a fenntarthatóság szempontjait is.

Az új, zöld állások között sok vált majd ki „koszos, veszélyes és nagy igénybevételt követelő” munkahelyet. Magyarországon leginkább az olyan területek érdemelhetnek figyelmet, mint a mezőgazdaság és az újrahasznosítás, ahol a fizetés sok esetben rendkívül alacsony, az állások épp a fenntarthatóság hiánya miatt bizonytalanok és a foglalkoztatottaknak veszélyes anyagokkal is kell érintkezniük munkájuk során – mindennek rövid határidőn belül változnia kell. Így a zöld beruházásnak közvetlen pozitív hatása lesz egyszerre a munkavállaló egészségére és pénztárcájára is.

- Peti -

Generalistáké vagy specialistáké a jövő?

Évek óta az az általánosan elterjedt nézet, miszerint korunk világa valójában a specialistáké. Ám ha egy kicsit jobban mögé nézünk a dolgoknak, már nem is olyan egyértelmű a helyzet…Különbséget kell tennünk ugyanis egyrészt a külföldi és a magyar álláspiac között, másrészt nem mindegy, hogy mi a karriercél, harmadrészt pedig más a szituáció egy válság sújtotta és egy prosperáló gazdaság esetében.

Magyarországon jellemzően nagy az egy szakterületre specializálódott és e területen előrehaladó emberek száma, akik inkább iparágak között vándorolnak, de alapvetően ugyanazt a szakmát végzik, mint a kezdetekkor. Egy kontroller dolgozhat a termelőiparban, szolgáltatóiparban vagy akár non-profit szervezetnél is, de alapvetően kontroller marad: beszámolókat készít, tervez, elemez stb.

Ezzel szemben külföldön sokkal gyakoribb és elfogadottabb is,  hogy valaki egymástól igen csak eltérő területeken dolgozik, de egymáshoz hasonló iparágakban. Ha Nagy-Brittanniában valaki például az olajiparban helyezkedik el pályája kezdetén, szinte 80 százalékban valószínűsíthető, hogy itt is marad nyugdíjazásáig, ám eközben egymástól akár teljesen eltérő munkaterületeket is kipróbálhat. Egy kedves holland ismerősöm például controllerként kezdett dolgozni egy olajipari cégnél, később auditorként kamatoztatta tudását majd végül kikötött az értékesítés területén, mint “sales-negotiator” (üzleti tárgyalópartner).  Ez utóbbi már jellemzően “core-business”, üzletkötői tevékenység, ami azért jóval távolabb áll az analitikus kontrolling világától. És persze ennél jóval “meredekebb” váltások is előfordulnak külföldi társainknál.

Magyarországon tehát inkább a generalista hozzáállás jellemző iparági vonatkozásban, míg a specialista attitűd a munkaköröket illetően, míg külföldön egyre gyakoribb ennek az ellenkezője.

Más megvilágításba kerül a generalista/specialista kérdéskör, ha azt vizsgáljuk, mi az egyén karriercélja. Vezetői szinteken jobban tudnak érvényesülni a sokoldalú, több területen is tapasztalatot szerzett kollégák, akik mindenhez értenek egy keveset, de valójában semmihez sem értenek igazán, hiszen éppen a globális átlátóképességük, stratégiaalkotási szemléletük az, ami vezetőkké teszik őket. Ha egy specialista kiválóan ért a szakmájához, azon belül eljut a legmagasabb szintre, viszont nem képes “nagyban” gondolkozni és nem nyitott más szakterületek megismerésére, akkor saját szakterületének tudorává válhat, ám soha nem lehet belőle igazi vezető.

Persze hosszú viták sorát lehetne elindítani ezzel a kérdéskörrel, azért egy valamiben egyetérthetünk: mindkét típusú hozzáállásra szüksége van a gazdaságnak, csak éppen más-más súlypontokkal. Válságkörnyezetben, kiszámíthatatlan folyamatok áradatában inkább a sokoldalú, kreatív, innovatív megoldásokkal előrukkoló generalisták kerülhetnek előnybe, míg egy kiszámítható pályán lévő, dinamikusan növekvő gazdaságban a speciális problémák megoldására fókuszáló specialisták lehetnek a kulcsszereplők.

Judit