Megbolondult gazdasági mutatók

A gazdaságban általánosságban elfogadott számok a GDP, a munkanélküliség, az államháztartási hiány, az infláció, és még sorolhatnánk hosszan. Normál gazdasági folyamatok mellett könnyen megtaláljuk az összefüggést ezek között a számok között, az elméleti közgazdászok nagy örömére. A válság azonban kellően összezavarta a rendszert. Talán át kellene írni a tankönyveket – mondják sokan.

Jelenleg az amerikai gazdaságban nagyon érdekes folyamatok zajlanak. Két hete bejelentették, hogy vége a válságnak, 3,5 százalékkal nőtt a gazdaság. A GM mégsem adja el az Opelt (talán ez volt a hét legnagyobb gazdasági meglepetése). A bankok ismét hiteleznek. Mindemellett azt várnánk, hogy a munkanélküliség csökken, ehelyett azonban tovább nő! Egy barátom Illinois-ból az alábbiakat írta 3 hete: “Things here in the States have dramatically changed over the last 12 months.  There is uncertainly everywhere.  Our Gov’t has been out of control for a while but it has definitely intensified.  Obama is upsetting many Americans and his polls numbers are dropping by the week.” A lakosság Amerikában igen keveset érez a fellendülésből.

A hivatalosan használatos közgazdasági mutatók olyanok, mint az SI egységek – nagyszerűek arra, hogy képletekbe behelyettesítve számoljunk velük, ugyanakkor a hétköznapi embernek sokszor semmit nem mondanak, vagy megtévesztőek.

Ilyen a GDP is. Enélkül a mutató nélkül nem lehetne makrogazdasági teljesítményt számolni, ugyanakkor az életminőségről nem mond sokat. Ezt egyébként már az EU régen észrevette, ezért is van az, hogy a támogatások elosztásánál nem a GDP-t, hanem a GNP-t veszi alapul (GDP - hazai devizakülföldiek teljesítménye + a hazai állampolgárok és vállalatok külföldön szerzett jövedelme; magyarul az a jövedelem, ami itthon marad vagy külföldről hazajön).

Ehhez hasonló probléma a munkanélküliségi mutató használata. Az EU hivatalosan még ezt használja, de sok ország már fontosabbnak tekinti a foglalkoztatottsági mutatót, hiszen így megkapjuk, hogy ténylegesen mennyien dolgoznak (Magyarországnak az egyik nagy baja éppen az, hogy ez a mutató vészesen alacsony).

Az olaszok fölmérték a városaikat GDP helyett “Teljes Hazai Jólét” alapján. A cikk végén van egy videó, tanulságos volt: Robert Kennedy már 41 éve tudta azt, amit a mi politikusaink többsége nem tud.

Kennedy-vel maximálisan egyet értek. Amerika legfiatalabb – és tragikus körülmények között elhunyt – elnökének öccse volt, aki talán épp fiatalsága okán mert megfogalmazni olyan forradalmi gondolatokat, amik miatt akkor furcsán néztek rá. Ma azonban mégis őt idézzük, és nem a bírálóit…

- Peti -

HR Oscar – diákoknak és cégeknek

A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége pályázatot hirdet HR Oscar néven felsőoktatási hallgatóknak, akik HR-ből írják a diplomájukat, és vállalti HR-eseknek, akik büszkék elért eredményeikre .

Felhívás hallgatók számára:

Az őszi állásbörzéken elég sok frissdiplomás, vagy diplomázás előtt álló HR-essel volt szerencsém találkozni, akik arra panaszkodtak, hogy a válság megnehezítette az elhelyezkedést számukra. Sajnos egyet kell értenem velük. A cégek számára evidens, hogy nehéz anyagi helyzetben nem a pénzügyön, a termelésen vagy a logisztikán spórolnak (hiszen ezek nélkül megáll az üzletmenet), hanem a HR-en és a marketingen.

Friss diplomás HR-esként azoknak van előnyük a piacon, akik már az egyetem alatt is kitűnnek, és kapcsolatokat építenek. Erre kiváló lehetőség a verseny, amit a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége hirdetett meg HR Oscar néven. HR témájú szakdolgozattal vagy TDK munkával lehet nevezni, munkaerő-kiválasztáshoz, -kölcsönzéshez, vezető kiválasztáshoz, fejlesztéshez, munkaügyi kapcsolatokhoz, HR tervezéshez/kontrollinghoz, HR információs rendszerhez, a gazdasági válság HR-t érintő hatásaihoz kapcsolódó témában.

Felhívás vállalati HR szakemberek számára:

A válság a vállalati HR szakembereket is új kihívások elé állította. Ugyan több ma az álláskereső, de a cégek vezetése részéről sok helyen megnőtt a nyomás, hogy csak a legkiválóbb embereket a lehető legalacsonyabb költségen alkalmazzák. A céges tréningek költségvetését sok helyen csökkentették, ugyanakkor a HR-esek nagy része tisztában van vele, hogy néhány kulcstréningre szükség van a vállalat hatékony működése érdekében. Hogyan lehet ezt a problémát áthidalni? Nem is beszélve arról, hogy sokan most ismerkednek az outplacement fogalmával.

A HR-esek kétféleképpen is nevezhetnek: egész csapatot is be lehet nevezni a versenyre, valamint keressük 2009 legjobb válságkezelő HR szakemberét is.

Az összes dolgozatot független szakmai zsűri bírálja el, a szervezők pedig értékes díjakat ajánlottak fel. További információhoz a pályázati kiírás innen letölthető.

Sok sikert a jelentkezőknek!

- Peti -

A mobil technológia hatása munkánkra és magánéletünkre

Több mint meggyőző, ahogy a mobil kommunikációs eszközök elterjedése áthatja a pénzügyi szektort. Fontos szerepet játszott ez a folyamat a termelékenység növekedésében, és hatással van a munka és a magánélet viszonyára is – derül ki a Kelly által készített legfrissebb Kelly Global Workforce Index felmérésből.

Régóta készítünk kutatásokat világszerte, amelyekben sok, a munka világával kapcsolatos kérdésre keressük a választ. Legutóbbi felmérésünk egyik fő fókuszterülete éppen az, hogy vajon a magánélet és munka hogyan viszonyul egymáshoz a föld különböző pontjain, különböző korosztályokban – és hogyan kapcsolódik ehhez a mobil eszközök elterjedése.

A felmérés megállapítja, hogy – mivel ezt a technológia lehetővé teszi – a munka és a magánélet ma jobban összefonódik, mint korábban. Kényelmesebben dolgozhatunk, de cserébe többet is dolgozunk, és sokszor el is várják tőlünk, hogy állandóan rendelkezésre álljunk.

További információkat hamarosan publikálunk.

Kérjük, hogy segítse munkánkat az aktuális KGWI kérdőív kitöltésével, és vegyen részt nyereményjátékunkon! Köszönjük.

- Peti -

EBC*L két napos képzés beszámoló

A Kelly Services és az EBC*L Magyarországi Képviseletének együttműködése keretében a héten három Kelly munkatárs tudott részt venni egy „A” modul tréningen. A három szerencsés között ott tudtam lenni én is.

„Az EBC*L (European Business Competence* Licence) egy nemzetközi kezdeményezés az üzleti-gazdasági ismeretek elterjesztésére Európában. A munkahelyek jelentős részén ma már egyre inkább elvárásként fogalmazódik meg, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a gazdasági életben, a közigazgatásban és az adminisztrációs munkában mindenképpen szükséges üzleti, gazdasági ismeretekkel. Olyan kompetens személynek legyenek, akik ismerik a vállalkozás gazdasági céljait, értik a közgazdászok használta szófordulatokat, valamint rendelkeznek a vállalkozói gondolkodás- és cselekvésmód megvalósításához szükséges alapismeretekkel – növelve ezzel a vállalkozás hatékonyságát.”

Egy nagyon tapasztalt könyvvizsgáló, Paukóné Várnai Adrienn tartotta a tréninget; szerencsénkre nagy tapasztalattal rendelkezik az oktatás területén, hiszen mérlegképes könyvelők számára tart rendszeres továbbképzéseket.

Segítségével elsajátíthattunk olyan jogi, gazdasági ismereteket, amelyek egy induló vállalkozásnál, vagy egy KKV mindennapi üzletmenetében szoktak felmerülni.

Számomra igazán sok újat nem jelentett a trénig, hiszen közgazdász vagyok, és dolgoztam is pénzügyi területen. Ugyanakkor kiválóan összefoglalta azokat az ismereteimet, amiket eddig megszereztem, így jelentősége elsősorban a tudásom felfrissítése szempontjából volt. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy mi a legalacsonyabb szintű „A” modul tréninget kaptuk meg, ugyanakkor létezik „B” és „C” modul is, ez utóbbi kimondottan vezetők számára.

Én személy szerint hasznosnak találtam, hogy részt vehettem ezen a két napos képzésen.

- Peti -

Karriermenedzsment tréning, ZSKF

Ahogy a korábbi bejegyzésben ígértem, röviden összefoglalom, hogy mi is történt a Zsigmond Király Főiskolán szeptember 22-én, a Karriercentrum által rendezett Karriermenedzsment tréningen.

A tréninget politológus hallgatók számára tartottuk kollégámmal, Illés Anikóval (a politológusok elhelyezkedési lehetőségeiről bővebben itt). Célul tűztük ki, hogy a hallgatók olyan kézzelfogható tudással, hasznosítható ismeretanyaggal menjenek el a tréningről, ami az álláskeresés során valóban növeli esélyeiket.

Részletesen beszéltünk arról, hogy mennyire fontos önmaguk megismerése, illetve saját céljaink felállítása – ezeket a pályakezdők sokszor nem veszik komolyan, holott valóban rendkívüli fontossággal bírnak. Részletesen beszélgettünk a jó önéletrajz ismérveiről (mi az Europasst ajánljuk), és segítettünk abban, hogy hogyan is kell motivációs levelet írni.

Egy külön másfél órás blokkot szenteltünk az állásinterjúnak, mint a leggyakoribb kiválasztási módszernek. Végignéztük, hogy milyen típusú interjúk vannak (hagyományos strukturált, kompetencia/viselkedés alapú, stressz). Kezdtük mindezt az interjúra való felkészüléssel, aztán végigvittük ezt a fonalat egészen az interjú utáni teendőkig.

Elég sok időt töltöttünk azzal is, hogy részletesen megmutattuk, mi is az AC (Assessment Center), mint a mostanában egyik legdivatosabb kiválasztási forma. Itt egy esettanulmányt is bevontunk: a hallgatóknak el kellett játszaniuk egy olyan szituációt, mint egy valódi AC-n. Érdekes élményeket szerezhettek ezen keresztül a résztvevők nem csak erről a kiválasztási formáról, hanem a saját vitakultúrájukról is.

Levezetésként érintettünk még további kiválasztási eszközöket (grafológia, pszichológiai tesztek, személyes ajánlás), illetve adtunk pár olyan munkajogi tanácsot, amik jól jönnek az első állás megszerzésekor is (állásajánlat, munkaszerződés, próbaidő). A legutolsó blokkot hagytuk a politológusokra szabott specifikus tanácsadásra.

A visszajelzések alapján úgy látjuk, hogy hasznos volt az egy napos tréning. Reméljük, jövőre ismét lesz hasonló lehetőségünk.

- Peti -

Az álláskeresést is tanulni kell

A Kelly Services-nek és a Zsigmond Király Főiskolának van egy együttműködési megállapodása, amely alapján cégünket bevonják különböző programokba. Ennek a következő mérföldköve egy karriermenedzsment-tréning sorozat ősszel.

Az első állomás szeptember 22-én lesz, amikor politológus hallgatóknak adunk tanácsot karrierépítési, álláskeresési kérdésekben. Amikor ezt megtudtam, kezdetben kicsit megijedtem. Fogalmam sem volt, mit mondhatnék politológusoknak, hiszen közgazdász vagyok. Nem ismertem ezt a piacot, és akkor úgy is éreztem, hogy nagyon távol áll tőlem a terület. És egyébként akkor még úgy is gondoltam, hogy a politológus hasonló szak, mint a nyelvtanár: a végzősök nagy része nem a szakmában helyezkedik majd el.

Elkezdtem kutakodni, hogy ismereteket szerezzek a politológusok elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatban, és nagy meglepetések értek. Találtam 6-7 területet, ami felszívja azokat, akik tényleg a pályán szeretnének dolgozni, és tesznek is érte.

Úgy látszik, ez a kulcs: azok a frissdiplomások tudnak sikeresek lenni, akik már tanulmányaik alatt tudatosan arra készülnek, hogy a tanult pályán találnak állást. Minden felsőoktatásban részt vevőnek javaslom, hogy informálódjon arról, hogyan lehet elérni ezt a célt. Tegyen többet az iskolapad koptatásánál, vegyen részt szakmai szervezetek munkájában, networkingeljen, ismerje meg a lehetőségeit. Én ugyan politológusokra láttam, hogy ez mennyire igaz, de még sok olyan szakma van, amire a fenti sorokat rá lehetne húzni. Tanuljunk akár tibetológusnak, tengerbiológusnak vagy chipfejlesztő mérnöknek, a hozzáállásunk számít, ha a pályán akarunk maradni.

És egy kis megjegyzés a végére: Szeptember 22. után a blogon olvasható lesz, hogy hol helyezkedhet el egy politológus.

- Peti -

Környezetvédelem, mint a foglalkoztatás növekedésének eszköze

Érdekes gondolat összekapcsolni a munkahelyteremtést és -megőrzést a környezetvédelemmel. Érdemes egyáltalán? Mi köze van egymáshoz ezeknek a fogalmaknak? És ha van is közük, milyen előjellel? A környezetvédelem segítségünkre van abban, hogy új, “zöld” munkahelyeket teremtsünk, vagy inkább az emberek elbocsájtásához vezet, hogy bezárjuk a szennyező gyárakat? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

A legfejlettebb országokban dolgozó gazdasági szakemberek, vállalkozók számára elismert tény, hogy a környezetvédelmi beruházások megtérülnek, bár rövidtávon áldozni kell rájuk. Az ENSZ környezeti programja, az UNEP 2008 őszén felmérést készített, mely célul tűzte ki annak összesítését, hogy világszerte hányan találtak és fognak találni munkát a „zöld” gazdaságban. A megdöbbentő eredmény szerint az elmúlt évek során ez a szám csak a megújuló energiák iparágban 2 millió háromszázezer új munkahelyet jelent, és komoly esély van arra, hogy a közeljövőben tovább növekszik. Magyarország ebből még alig veszi ki a részét, holott látható, hogy ez egy fontos eleme lehet a foglalkoztatottság növelésének.

További iparágakban is nőhet a foglalkoztatottság, párhuzamosan a környezetvédelem fontosságának felismerésével. Ilyen például a hulladékgazdálkodás, a szennyező gyárak, erőművek átalakítása vagy a megújuló energiatermeléshez kapcsolódó beruházások. Az ilyen fejlesztések megmozgathatják az inaktív lakosságot olyan területeken is, ahol ma kiemelkedően magas a munkanélküliség.

Magyarországon a rendszerváltás után számtalan különösen szennyező üzemet zártak be, ám még mindig vannak jócskán olyanok, melyek terhelést jelentenek a környezetre, leginkább fehér vagy fekete füstöt eregető kéményeik vagy a folyókba, patakokba engedett szennyvíz által. Ahogyan  nyugaton, úgy Magyarországon is egyre inkább felismerjük a tisztítási, káros kibocsátást csökkentő beruházások fontosságát. Amennyiben egy eredményesen működő cégről van szó, egy ilyen beruházás nem jelent túlzott ráfordítást, hiszen egyrészt ezt az Európai Unió támogatja, másrészt erre könnyen találni forrást a hazai pénzpiacon is. Miután egy ilyen beruházást az üzem végrehajtott, működése hosszú távon biztosítottá válik, így alkalmazottainak sem kell attól tartaniuk, hogy elveszítik munkájukat.

Munkahelyek a jövőben

Amennyiben egy vállalat komolyan szeretné venni a környezetvédelmet, nem csupán egy programot kell megvalósítania (rosszabb esetben csupán egy-két szóval megtoldania az üzleti tervét), hanem szemléletbeli változáson kell keresztülmennie. Vannak ennek látható elemei, például a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése vagy a papír újrahasznosítása, de ezen felül azt is jelenti, hogy a döntések meghozatalakor figyelembe veszik a fenntarthatóság szempontjait is.

Az új, zöld állások között sok vált majd ki „koszos, veszélyes és nagy igénybevételt követelő” munkahelyet. Magyarországon leginkább az olyan területek érdemelhetnek figyelmet, mint a mezőgazdaság és az újrahasznosítás, ahol a fizetés sok esetben rendkívül alacsony, az állások épp a fenntarthatóság hiánya miatt bizonytalanok és a foglalkoztatottaknak veszélyes anyagokkal is kell érintkezniük munkájuk során – mindennek rövid határidőn belül változnia kell. Így a zöld beruházásnak közvetlen pozitív hatása lesz egyszerre a munkavállaló egészségére és pénztárcájára is.

- Peti -

Generalistáké vagy specialistáké a jövő?

Évek óta az az általánosan elterjedt nézet, miszerint korunk világa valójában a specialistáké. Ám ha egy kicsit jobban mögé nézünk a dolgoknak, már nem is olyan egyértelmű a helyzet…Különbséget kell tennünk ugyanis egyrészt a külföldi és a magyar álláspiac között, másrészt nem mindegy, hogy mi a karriercél, harmadrészt pedig más a szituáció egy válság sújtotta és egy prosperáló gazdaság esetében.

Magyarországon jellemzően nagy az egy szakterületre specializálódott és e területen előrehaladó emberek száma, akik inkább iparágak között vándorolnak, de alapvetően ugyanazt a szakmát végzik, mint a kezdetekkor. Egy kontroller dolgozhat a termelőiparban, szolgáltatóiparban vagy akár non-profit szervezetnél is, de alapvetően kontroller marad: beszámolókat készít, tervez, elemez stb.

Ezzel szemben külföldön sokkal gyakoribb és elfogadottabb is,  hogy valaki egymástól igen csak eltérő területeken dolgozik, de egymáshoz hasonló iparágakban. Ha Nagy-Brittanniában valaki például az olajiparban helyezkedik el pályája kezdetén, szinte 80 százalékban valószínűsíthető, hogy itt is marad nyugdíjazásáig, ám eközben egymástól akár teljesen eltérő munkaterületeket is kipróbálhat. Egy kedves holland ismerősöm például controllerként kezdett dolgozni egy olajipari cégnél, később auditorként kamatoztatta tudását majd végül kikötött az értékesítés területén, mint “sales-negotiator” (üzleti tárgyalópartner).  Ez utóbbi már jellemzően “core-business”, üzletkötői tevékenység, ami azért jóval távolabb áll az analitikus kontrolling világától. És persze ennél jóval “meredekebb” váltások is előfordulnak külföldi társainknál.

Magyarországon tehát inkább a generalista hozzáállás jellemző iparági vonatkozásban, míg a specialista attitűd a munkaköröket illetően, míg külföldön egyre gyakoribb ennek az ellenkezője.

Más megvilágításba kerül a generalista/specialista kérdéskör, ha azt vizsgáljuk, mi az egyén karriercélja. Vezetői szinteken jobban tudnak érvényesülni a sokoldalú, több területen is tapasztalatot szerzett kollégák, akik mindenhez értenek egy keveset, de valójában semmihez sem értenek igazán, hiszen éppen a globális átlátóképességük, stratégiaalkotási szemléletük az, ami vezetőkké teszik őket. Ha egy specialista kiválóan ért a szakmájához, azon belül eljut a legmagasabb szintre, viszont nem képes “nagyban” gondolkozni és nem nyitott más szakterületek megismerésére, akkor saját szakterületének tudorává válhat, ám soha nem lehet belőle igazi vezető.

Persze hosszú viták sorát lehetne elindítani ezzel a kérdéskörrel, azért egy valamiben egyetérthetünk: mindkét típusú hozzáállásra szüksége van a gazdaságnak, csak éppen más-más súlypontokkal. Válságkörnyezetben, kiszámíthatatlan folyamatok áradatában inkább a sokoldalú, kreatív, innovatív megoldásokkal előrukkoló generalisták kerülhetnek előnybe, míg egy kiszámítható pályán lévő, dinamikusan növekvő gazdaságban a speciális problémák megoldására fókuszáló specialisták lehetnek a kulcsszereplők.

Judit

Ízirájder, avagy no stressz!

Interjú után volt már olyan érzésed, hogy a vártnál rosszabbul szerepeltél?

Nemrég volt nálam interjún egy ígéretes pályakezdő.

Jó hírű egyetemen, népszerű végzettséget szerzett. Számos verseny, tanulmány, TDK tarkította az önéletrajzát. Széles körű számítógépes ismeretek szerepeltek benne. Továbbá két, erős középfokú nyelvtudás és fakultatív szakmai gyakorlatok.

Az interjú során azonban képtelen volt prezentálni az önéletrajzát, mert annyira izgult!

Muszáj levezetni az állásinterjú előtti stresszt, mert lehet, hogy ez lesz az oka az elutasításnak. A stressz akár segítségünkre is lehet, ha hajtóerőnek értelmezzünk. Azonban az álláskeresők zöme mégis inkább visszatartó erőnek tartja, semmint segítségnek. Az idegeskedés gyengíti a koncentrációt, nehezebben szedjük össze gondolatainkat vagy emlékszünk vissza dolgokra.

Valószínűleg az interjúztató észre fogja venni, hogy teljesítményünk az izgulás miatt rosszabb, de ez nem fog változtatni a helyzeten. Ne feledjük, csupán az interjú időtartama áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy bizonyítsuk mit is tudunk.
A magabiztosság tanulható! Épp úgy, mint a bizonytalanná válás is egy tanulási folyamat eredménye! Gondos gyakorlás után ezek a viselkedési formák beépülnek a személyiségünkbe. De ne csak álljunk és sopánkodjunk, hogy hol rontottuk el, hanem vessünk véget az önbizalomhiánynak!

Természetesen ez nem megy egyről a kettőre, és mi van akkor, ha közben állásinterjúra hívnak minket. Gyorstréning! Ekkor nincs idő arra, hogy fél év alatt megváltozzunk. Elképzelhető, hogy csak egy napunk van lenyugodni az interjúig.

Néhány jó tanács:

• Ne akarjunk minden stresszt megszűntetni, ezzel a „jó stresszt” is kiiktatjuk!
• Megfelelő időgazdálkodás (legyen időnk felkészülni az interjúra, pihenni előtte és kényelmesen odaérni)
• Aludjuk ki magunkat az interjú előtti éjjel (Ha nem tudunk aludni, akkor se vegyünk be altatót, mert hatása még másnap is tarthat, és esetleg lassabbak lesznek a reakcióink. Inkább keljünk fel egy kis időre.)
• Készüljünk fel a saját önéletrajzunkból és a cégből (ha felkészültek vagyunk, nem kell félnünk, hogy meglepetések érnek)! Próbáljuk el az interjút!
• Pozitív gondolkodás (hangsúlyozzuk erősségeinket, negatív oldalunkról csak akkor beszéljünk, ha kérdeznek)
• Ne akarjunk tökéletesnek látszani! Ha nagyot mondtunk az önéletrajzban, az az interjún úgyis kiderül és csak rosszul jöhetünk ki belőle.
• A helyzet árnyaltabb átgondolása (ha pechünkre nem jön össze ez az állás, akkor sem dől össze a világ, ha a kudarc után elengedjük magunkat, azzal csak többet ártunk)

További tippeket a sikeres interjúzáshoz itt találtok:
http://kfrhungary.wordpress.com/a-sikeres-interjurol/

Zsófi

A bachelor diploma értéke

Kaptunk egy kérést a médiából, hogy néhány kérdést válaszoljunk meg a BA/BSc diplomákkal kapcsolatban. Mivel ezzel kapcsolatban pályakezdők is sokszor megkeresnek minket, szeretnék megosztani néhány gondolatot a fenti témában.

A tapasztalat az, hogy a főiskolák (BGF, BMF) nem sokat változtattak a képzésen a bolognai folyamat bevezetésével, így az ott kapott BA diplomák értéke nem lett kevesebb, mint a korábban kiadott okleveleké. Sőt, mivel inkább az egyetemek kényszerültek átalakításra, így ott van most kevésbé kiforrott rendszer, ami szintén a főiskolák értékét növeli.

Az egyetemeken szerzett BA diplomák ugyanakkor szintén lehetnek értékesek, bár nehezen összehasonlíthatóak a korábbi öt éves egyetemi oklevelekkel. Elsősorban azok az egyetemek tudtak profitálni a helyzetből, amelyeken komoly előkészítő munka előzte meg a bevezetést (BCE, SZIE, BME), és létre tudtak hozni olyan bachelor szakokat, ahol piacképes tudást kapnak a diákok; itt az új diploma is sokat ér. Ezeknek az egyetemeknek sok nemzetközi partnerük is van, ami lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy ösztöndíjjal rövidebb-hosszabb időszakot külföldön töltsenek, ami értékesebbé teheti alapképzésben szerzett papírjukat. Az új rendszernek már mindenhol kötelező eleme a szakmai gyakorlat, ami nagy előrelépést jelent a korábbi képzéshez képest.

Sajnos vannak olyan karok, sőt egész egyetemek, ahol az átállás előkészítése nem volt elég alapos, csupán annyi történt, hogy a korábbi öt éves képzést kettévágták. Mivel a régi rendszer szerint az első néhány év volt az elméleti képzés időszaka, így az alapképzésből most kilépő hallgatók gyakorlati ismeretei nem mindig ütik meg a piac által elvárt szintet. Általában azokról az egyetemekről van szó, amelyeknek nincsenek nemzetközi kapcsolataik, szakmai hallgatói szervezeteik és megfelelő oktatógárdájuk.

Általánosságban igaz, hogy a bolognai folyamat bevezetése egy fontos lépés volt jó irányban, de még kiforratlan. Amikor kapunk egy CV-t, nem tudjuk eldönteni a diploma alapján, hogy mit tud a jelölt, mindenkinek érdemes megadni az esélyt, hogy egy interjún bizonyítson. Értek már komoly meglepetések!

- Peti -