A minap figyelmes lettem egy hírre, miszerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a rugalmas munkavégzést népszerűsítő kampányba kezdett. Létrehoztak egy honlapot, melynek ars poeticája a következő: “Magyarországon a rugalmas foglalkoztatási forma egyelőre kevéssé ismert. Sok munkaadó és munkavállaló esetlegesen hallott róla, de pontos információkkal nem rendelkezik. A honlap mind a két foglalkoztatási oldalnak segít az információk elérése érdekében.”
Atipikus foglalkoztatásnak nevezünk minden olyan törvényes foglalkoztatási jogviszonyt, ami eltér a teljes munkaidős munkaviszonytól. Ezek a formák lehetőséget jelentenének nagyon sok társadalmi csoport és gazdálkodó szervezet számára, hogy optimalizálni tudják a feladatok elvégzésének módját. Szándékosan használok feltételes módot: sajnos nagyon sok jogi és pénzügyi akadálya van ezen konstrukciók elterjedésének. A leggyakoribb formák a részmunkaidő, a távmunka, a bedolgozás és az időszakos foglalkoztatás, ami szorosan összefonódik a munkaerő-kölcsönzéssel. Nézzünk pár példát!
- A részmunkaidőben történő foglalkoztatás egy édesanya vagy édesapa számára nagyszerű lehetőség, hiszen össze tudja hangolni a családot és a munkát. Csakhogy ma a munkáltatók anyagilag nem érdekeltek részmunkaidős munkahelyek létrehozásában, hiszen a fajlagos költség jóval magasabb, mint a teljes munkaidő esetében. Magyarországon a részmunka aránya 3 százalék körül mozog, ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban (Hollandia a vezető, náluk 40 százalék feletti az arány).
- A távmunka szintén hasznos, ha valaki több időt szeretne a családjával tölteni, de egy mozgássérült munkavállaló is könnyebben dolgozik ilyen formában. A munkáltatók mégis félnek ettől, mert a törvény elvárja, hogy minden olyan eseményért felelősséget vállaljanak, ami a munkahelyen, munkaidő alatt következik be. Ha a munkavállaló a munkavégzésre kijelölt helységben, munkaidőben a lábára ejti a vasalót, az a munkaadó felelőssége.
- A munkaerő-kölcsönzés jelent igazán hatékony megoldást a munkaerő optimalizálására, ugyanakkor ezzel a formával is vannak problémák. Elméletileg időszakos munka esetében lenne ez igazán célszerű, ugyanakkor a határozott idejő szerződéssel rendelkező munkavállalókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés miatt itt is inkább a határozatlan időre kötött munkaszerződés terjedt el. A munkaerő-kölcsönzés esetében az állam nagyobb bevételre tesz szert, mint a sima foglalkoztatásnál, hiszen a kölcsönbeadónál árbevétel keletkezik, amit helyi iparűzési adó és innováció járulék is terhel. A munkaerő-kölcsönzésből egy törvényi inkoherencia miatt azok a külföldiek ki vannak zárva, akiknek munkavállalási engedélyre van szükségük.
A fentiekben csak pár példát ragadtam ki, de lehetne még sokkal több problémát felsorolni. A lényeg, hogy az atipikus foglalkoztatási formákra lenne igény – ezt bizonyítják a Nyugat-európai példák is. Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy amíg anyagilag ezeket senki sem ösztönzi, addig a mainál nagyobb mértékű elterjedésük álom marad.
A végére a vicces kedvűeknek itt egy játékos példa a rugalmas foglalkoztatásra: Találj munkát Ferikének!
- Peti -
A gazdaságban általánosságban elfogadott számok a GDP, a munkanélküliség, az államháztartási hiány, az infláció, és még sorolhatnánk hosszan. Normál gazdasági folyamatok mellett könnyen megtaláljuk az összefüggést ezek között a számok között, az elméleti közgazdászok nagy örömére. A válság azonban kellően összezavarta a rendszert. Talán át kellene írni a tankönyveket – mondják sokan.
A
Több mint meggyőző, ahogy a mobil kommunikációs eszközök elterjedése áthatja a pénzügyi szektort. Fontos szerepet játszott ez a folyamat a termelékenység növekedésében, és hatással van a munka és a magánélet viszonyára is – derül ki a Kelly által készített legfrissebb 
Ahogy a korábbi bejegyzésben ígértem, röviden összefoglalom, hogy mi is történt a
A Kelly Services-nek és a
Érdekes gondolat összekapcsolni a munkahelyteremtést és -megőrzést a környezetvédelemmel. Érdemes egyáltalán? Mi köze van egymáshoz ezeknek a fogalmaknak? És ha van is közük, milyen előjellel? A környezetvédelem segítségünkre van abban, hogy új, “zöld” munkahelyeket teremtsünk, vagy inkább az emberek elbocsájtásához vezet, hogy bezárjuk a szennyező gyárakat? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.