Változások a Munka Törvénykönyvében

Hozzászólás

jogA 2009. év hoz néhány újítást az MT-ben. Mondhatjuk, hogy korszerűsítést halytott végre az Országgyűlés, hiszen több olyan pontot megváltoztattak, ami korábbi formájában elavultnak számított. A változtatások jelentős része általában nem vonatkozik a pénzügy-számvitel területén dolgozó munkatársakra, így azokat itt nem részletezzük; a releváns pontoknál viszont megpróbálunk magyarázatokkal szolgálni.

A munkaidő beosztása

125. § (1) Munkaszüneti napon – a 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel – a munkavállaló

a) a megszakítás nélküli munkarendben vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,

b) a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül – e napon szükséges, információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén, illetve

c) – ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető el – külföldi kiküldetés során

foglalkoztatható. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.


A módosítás előtt problémás volt az ünnepnapon történő munkavégzés, ugyanakkor a multik (elsősorban SSC-k) szempontjából szükséges. Eddig például ha augusztus 20-a hétköznap volt, a budapesti iroda tevékenysége viszont a londoni és New York-i tőzsdéhez igazodott, akkor máris jogi aggályok merültek fel. A továbbiakban ez a kérdés megoldott. Ha augusztus 20-án munkanap van, és valaki Londonban tartózkodik kiküldetésben, akkor ő minden aggály nélkül dolgozhat.

A szabadság kiadása

(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató

a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig,

b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül

Ez szigorítás a korábbiakhoz képest, mert a kollektív szerződésben eddig jóval hosszabb időt is meg lehetett jelölni. Fontos tudni, hogy nem szokták kivételesen fontos gazdasági érdeknek tekinteni azt, amikor éppen elégséges számú ember van egy munkakör betöltésére, és emiatt senki sem nélkülözhető – ez egyszerűen rossz munkaszervezés. Ugyanígy nem elfogadható ok, ha a munkavállalók az összes szabadságukat decemberre akarják hagyni, és mivel többen tesznek így, következésképpen a cég nem tud mindenkit egyszerre elengedni.

További változások történtek a munkaidő beosztásával, de ezek elsősorban az egészségügyi kockázatok minimalizálásával és a készenléti idővel foglalkoznak, ami többnyire nem érinti az irodai alkalmazottakat. Az ÜT választás rendszerében is történt minimális módosítás.

Az Országgyűlés a fent részletezett átalakítással nem csak technikai módosításokat hajtott végre; komoly gesztust tett a külföldre történő szogáltatást végző cégek (SSC-k, BSC-k) felé. Minden olyan lépés, amely a munkáltatók számára nagyobb rugalmasságot biztosít, segít abban, hogy Magyarország vonzóbbá váljon a befektetők számára.

– Peti –

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s