A rugalmas munkavégzés anomáliái

1 hozzászólás

A minap figyelmes lettem egy hírre, miszerint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a rugalmas munkavégzést népszerűsítő kampányba kezdett. Létrehoztak egy honlapot, melynek ars poeticája a következő: “Magyarországon a rugalmas foglalkoztatási forma egyelőre kevéssé ismert. Sok munkaadó és munkavállaló esetlegesen hallott róla, de pontos információkkal nem rendelkezik. A honlap mind a két foglalkoztatási oldalnak segít az információk elérése érdekében.”

Atipikus foglalkoztatásnak nevezünk minden olyan törvényes foglalkoztatási jogviszonyt, ami eltér a teljes munkaidős munkaviszonytól. Ezek a formák lehetőséget jelentenének nagyon sok társadalmi csoport és gazdálkodó szervezet számára, hogy optimalizálni tudják a feladatok elvégzésének módját. Szándékosan használok feltételes módot: sajnos nagyon sok jogi és pénzügyi akadálya van ezen konstrukciók elterjedésének. A leggyakoribb formák a részmunkaidő, a távmunka, a bedolgozás és az időszakos foglalkoztatás, ami szorosan összefonódik a munkaerő-kölcsönzéssel. Nézzünk pár példát!

  • A részmunkaidőben történő foglalkoztatás egy édesanya vagy édesapa számára nagyszerű lehetőség, hiszen össze tudja hangolni a családot és a munkát. Csakhogy ma a munkáltatók anyagilag nem érdekeltek részmunkaidős munkahelyek létrehozásában, hiszen a fajlagos költség jóval magasabb, mint a teljes munkaidő esetében. Magyarországon a részmunka aránya 3 százalék körül mozog, ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban (Hollandia a vezető, náluk 40 százalék feletti az arány).
  • A távmunka szintén hasznos, ha valaki több időt szeretne a családjával tölteni, de egy mozgássérült munkavállaló is könnyebben dolgozik ilyen formában. A munkáltatók mégis félnek ettől, mert a törvény elvárja, hogy minden olyan eseményért felelősséget vállaljanak, ami a munkahelyen, munkaidő alatt következik be. Ha a munkavállaló a munkavégzésre kijelölt helységben, munkaidőben a lábára ejti a vasalót, az a munkaadó felelőssége.
  • A munkaerő-kölcsönzés jelent igazán hatékony megoldást a munkaerő optimalizálására, ugyanakkor ezzel a formával is vannak problémák. Elméletileg időszakos munka esetében lenne ez igazán célszerű, ugyanakkor a határozott idejő szerződéssel rendelkező munkavállalókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés miatt itt is inkább a határozatlan időre kötött munkaszerződés terjedt el. A munkaerő-kölcsönzés esetében az állam nagyobb bevételre tesz szert, mint a sima foglalkoztatásnál, hiszen a kölcsönbeadónál árbevétel keletkezik, amit helyi iparűzési adó és innováció járulék is terhel. A munkaerő-kölcsönzésből egy törvényi inkoherencia miatt azok a külföldiek ki vannak zárva, akiknek munkavállalási engedélyre van szükségük.

A fentiekben csak pár példát ragadtam ki, de lehetne még sokkal több problémát felsorolni. A lényeg, hogy az atipikus foglalkoztatási formákra lenne igény – ezt bizonyítják a Nyugat-európai példák is. Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy amíg anyagilag ezeket senki sem ösztönzi, addig a mainál nagyobb mértékű elterjedésük álom marad.

A végére a vicces kedvűeknek itt egy játékos példa a rugalmas foglalkoztatásra: Találj munkát Ferikének!

– Peti –

Reklámok

One thought on “A rugalmas munkavégzés anomáliái

  1. A részmunkaidős foglalkoztatás valóban nagyon gyerekcipőben jár még Magyarországon, pedig egyre nagyobb lenne rá az igény, főleg a fiatal anyukák körében, most, hogy változtak a gyeddel és gyessel kapcsolatos szabályozások. A tapasztalat másik oldalról viszont sajnos azt mutatja, hogy sok esetben a részmunkaidőben foglalkoztatottak sokszor ugyanúgy ledolgozzák a 8 órát, mint teljes munkaidős kollégáik, hiszen ha sürget a határidő, akkor nincs mese, a feladatot el kell végezni, vagy így, vagy úgy. Ez többnyire a versenyszférában dolgozókat érinti. Ha szerencséjük van a munkavállalóknak, akkor vagy le tudják csúsztatni a plusz órákat vagy – jobb helyeken – elszámoltatják túlóraként, bár ez utóbbi igen ritka.
    Egyértelműen biztató jel viszont a közszférában történt változás, miszerint jövőre a gyedről, gyesről a közszférába visszatérőket kötelező lesz részmunkaidőben foglalkoztatniuk a munkáltatóknak, abban az esetben, ha a dolgozók ezt saját maguk kezdeményezik.

    Judit

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s