X-faktor VS. K-faktor avagy a kísérőlevelek ideje lejárt

3 hozzászólás

A minap az egyik kedves barátom azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy mit írjon a motivációs levelébe? Nemes egyszerűséggel azt válaszoltam, hogyha egy konkrét pozícióra jelentkezel, akkor a pozícióval releváns szakmai tapasztalatodat fejtsd ki néhány mondatban. Írd le miért szeretnél az adott cégnél adott munkakörben dolgozni, ha állásportálra akarod feltölteni akkor SEMMIT!

Úgy gondolom, hogy nem a motivációs levél alapján fognak bárkit is felvenni, hanem sokkal inkább személyes vonásai alapján. A figyelemfelkeltésre teljesen alkalmas az önéletrajz minden lényeges benne van, nem véletlenül az a neve, ami. Én sokkal jobban szeretem, ha a motivációs levél helyett, egy az önéletrajzban fellelhető úgynevezett „Goals” pontban, néhány mondatban leírja a pályázó, mik is az elképzelései a jövőre vonatkozóan. Nem azt mondom, hogy nem kell levelet írni, de csak abban az esetben, ha egy konkrét pozícióra pályázunk, mert ha feltöltjük azt egy állásportálra, ahol ezrek megtekinthetik, akkor éppen a lényeg veszik el belőle, jelesül az, hogy miért vagyok én a legalkalmasabb arra az adott pozícióra. Ez így minden, csak nem hiteles!

Olyan dolgot írjunk le, ami tényleg belőlünk fakad. Kitűnni akarjunk ne feltűnni, mert a feltűnő dolgokra a HR-esek jobban nevelt része csak legyint vagy vállat von, a rosszul nevelt része pedig ki is neveti.

Az hogy leszűrjük egy motivációs levél alapján, hogy ki milyen személyiség, zseninek kellene lennünk, de legalábbis Freudi tehetséggel megáldottnak. Nem is szólva arról, hogy a motivációs levelek a legtöbb esetben egysíkúak, üres frázisokat tartalmaznak, amit próbálnak palástolni nehogy mesterkéltnek tűnjön. Mégis az!

Kicsit olyan érzésem van néha ezzel kapcsolatban, mikor elolvasok egy motivációs levelet, és utána megtekintem a pályázót egy interjún, mintha az X-faktorban lennék, de legalábbis a Megasztárban. Elnézést, hogy egy szakmai blogon egy ilyen populáris témával hozakodok elő, de talán ezzel a legjobban szemléltethető.

Ezek a show-műsorok mutatnak rá arra, hogy egy társadalomban milyen veszélyeket rejt a reális önkép kialakulásának hiánya (a közízlésre biztosan). Többször láthattuk, hogy olyan emberek állnak ország-világ elé, akikben még Fásy Ádám tehetségének halovány írmagját sem vélhetjük felfedezni, nem hogy egy gigasztárét. Jelen esetben nevezzük őket Pubiknak; (akit ez a kifejezés bánt, attól elnézést kérek, engem az ő produkciójuk bántott) Szóval egy ilyen pubi kiáll, és artikulálatlan üvöltözésben kifakad, melyben a ritmus csak nyomokban fellelhető. Szegény Liszt, Kodály (és sorolhatnám még nagyjainkat) forog a sírjában, zsűritag feszeng, Sebestyén Balázs vihog, a „sztár” látványától felizgult nagymamák hada hangos kurjongatások közepette vonatozik, (atomcsapást mérve ezzel a közízlésre). Én elkapcsolok, mert már nekem ciki, amit Pubi művel, de félpercenként vissza-vissza kapcsolok, arra az audiovizuális förmedvényre, ami abszolutértékben az Avatarral vetekedik, de sajnos az előjele fordított, nézőtér őrjöng, már-már az  Armageddon előtti hisztérikus állapotot megidézve.

Szóval néha én is úgy érzem magam, mint egy „Gigazsűritag” amikor egy motivációs levél és a jelölt produktumának kontextusát vizsgálom. Néha feszengek és úgy Geszti Péteresen fura grimaszokat vágok ütemes tollkattogtatás közepette, vagy amúgy Nagy Ferósan csak annyit mondok magamban „Hát ez sz@r volt”!

Mert igen, mi is azt a bizonyos x-faktort keressük (a cég arculatára való tekintettel nevezzük k-faktornak), és hogy mi is ez pontosan, talán úgy tudnám összefoglalni, hogy kell egyszer egy tárgyi módszertani tudás, és egy, a személyiségből fakadó a pozícióhoz leginkább illő közös attitűd.

Aki úgy érzi, hogy megvan benne az a bizonyos „K-faktor” akkor, uccu neki,  itt a lehetőség és lehet jelentkezni a financialresources@kellyservices.hu e-mail címen vagy telefonon a 06 1 354 2770-es telefonszámon.

Gézu

Reklámok

3 thoughts on “X-faktor VS. K-faktor avagy a kísérőlevelek ideje lejárt

  1. Jó a cikk, bár a szerzőjét nem ismerem. A humora különösen tetszik. 🙂

  2. nekem nemjönbe a cikk
    inkább a tvt nézem ehejett

  3. Tetszik a cikk! A reális önkép kialakulásának hiánya valóban sok embernél megtalálható!
    Gratulálok Gézu!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s