Magánnyugdíjpénztárak – most akkor jól vagy rosszul járunk?

4 hozzászólás

A Kormány 2011 decemberéig felfüggeszti a befizetések átutalását a magánnyugdíjpénztárak számára. A magyar sajtóban ezzel kapcsolatban rengeteg hír és álhír, publicisztika és riport jelent meg: politikusok, szakértők és érintettek próbálták a hírt interpretálni. Ez a bejegyzés megpróbál egy rövid, tárgyilagos képet adni, már amennyire az eddig megismert részletek ezt lehetővé teszik.

Hogy megértsük az okokat, 1997-ig kell visszanyúlnunk az időben. Abban az évben nyáron az Országgyűlés elfogadott egy négy törvényből álló reformcsomagot, amely 1998. január 1-én lépett életbe – ennek egyik eleme az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról. A reform választás elé állította mindazokat, akik már szereztek jogot az előző társadalombiztosítási rendszerben. Továbbra is maradhattak kizárólagosan a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, de be is léphettek valamelyik magánnyugdíjpénztárba, magánnyugdíjrendszer tagságuk mellett megtartva tagságukat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből teljesen kilépni nem lehetett, senki sem választhatta azt, hogy kizárólag a magánnyugdíjrendszerben legyen tag. A pályakezdők nem választhattak, számukra a vegyes rendszer kötelező volt. Ez a szabályozás garantálta, hogy hosszú távon a vegyes rendszer kizárólagossá váljon. Azokat a pályakezdőket, akik nem választottak maguknak magánnyugdíjpénztárt, a törvény a területileg illetékes magánnyugdíjpénztárba utalta.

Az állami és a magánnyugdíjpénztári rendszer eltérően működik. Az állami klasszikus felosztó-kirovó rendszer, más szavakkal egy nagy kalap, amibe mindenki beledobálja a pénzt, ami így közössé válik – a nyugdíjasok a közösből kapják a nyugdíjat a számítási képlet alapján. A magánnyugdíjpénztár tagjainak ezzel szemben egyéni számlái vannak, így forintra pontosan nyilván van tartva, hogy egyénileg mennyit fizettünk be, és a hozammal együtt mennyi áll rendelkezésre. Emiatt a rendszer miatt az állami nyugdíjra jogosultak nem a saját maguk által befizetett pénzt kapják vissza, hanem a most dolgozók befizetéseit folyósítják nekik; ezzel szemben a magánnyugdíjpénztárban azt kapjuk vissza, amit befizettünk.

Az 1998-as reform két feltételezéssel élt:

  • Az állami nyugdíjkassza így is fenntartható marad.
  • A magánnyugdíjpénztárakban elhelyezett tőke befektetése megfelelő hozamot produkál.

A második feltételezés többé-kevésbé igaz, legalábbis a számok ezt mutatják. Az egyes pénztárak között jelentős eltérések mutatkoznak, de ez a befektetési politikák különbözőségének a következménye is. (Összehasonlító táblázat ITT.) Az első felvetés azonban sajnos nem igazolódott: az állami nyugdíjkassza a mostani működési feltételekkel nem tartható fenn.

A pénztárak bevételi oldalán a foglalkoztatottak járulékai állnak, kiadási oldalán pedig a nyugdíjak. Mivel a magánnyugdíjpénztárak nem túl régóta léteznek, szinte csak bevételeik vannak – ha a Kormány a bevételek folyósítását egy időre felfüggeszti, a likviditásuk még nem kerül veszélybe. Az állami nyugdíjpénztárban ezzel szemben sajnos nagyon alacsonyak a befizetések (sem a fizetések, sem a foglalkoztatottság nem növekszik úgy, ahogy azt ’98-ban gondolták, ráadásul még mindig sok a szürke-fekete foglalkoztatás), és az átlagéletkor, valamint a várható élettartam növekedésével egyre több a nyugdíjas. Ahhoz, hogy a rendszer hosszú távon fizetőképes maradjon, extra forrást kellett teremteni.

Ez vezetett az 1998-as reform átmeneti felfüggesztéséhez – nem elegáns, de szükséges lépés. A magánnyugdíjpénztárak létét – amint azt fentebb már írtam – ez nem veszélyezteti. Negatív hatása lehet ennek, hogy az értékpapírok kereslete csökkenni fog, de ez eddig is inkább a nemzetközi piacok alakulásától függött. A legjobban érintettek azonban a mostani nyugdíjpénztári tagok.

Mi lesz azokkal, akik magánnyugdíjpénztári tagok most?

Ha csak a számokat nézzük, kb. 14 havi befizetésük fog hiányozni a számlájukról, ami egy 200,000.00 forintos havi fizetés esetén: 200.000*0,08*14=224.000. Ez a pénz a valóságban azonban nem vész el: átkerül az állami kasszába, ahonnan a későbbi nyugdíjas számára szintén folyósítanak majd (ha ezt hagyjuk csődbe menni, vélhetően senki sem jár majd jól). Ráadásul a tervek között szerepel, hogy át lehet lépni majd teljesen az államiba, teljes kompenzáció mellett – ennek a részleteit még nem ismerjük ugyan, de vélhetően vonzóak lesznek a feltételek, különben ezt senki sem lépné meg.

Nem tudjuk még azt sem, hogy az állami nyugdíjkasszát hogyan fogják megreformálni. Egyáltalán nem biztos, hogy marad a felosztó-kirovó rendszer. Én a magam részéről például csak akkor lépnék át, ha ott is egyéni számlát vezet nekem a kassza. Ez azonban még a jövő zenéje, azonban e lépések ismerete nélkül nem alkothatunk véleményt sem a változásokról. És aki nem bízik teljesen az állami tőkegazdálkodásban, még mindig fizethet az önkéntes nyugdíjpénztárba vagy NyESz-re.

– Peti –

Advertisements

4 thoughts on “Magánnyugdíjpénztárak – most akkor jól vagy rosszul járunk?

  1. hogy lehet ide át lépni,és vissza igényelni a pénzt amit eddig a magánnyugdíjba fizetünk?

  2. Kedves Erzsébet!

    A cikk megírása óta sokban változott a rendszer. Már nem arról beszélünk, hogy 14 havi befizetésünk átkerül az állami kasszába, hanem – ellentétes nyilatkozat hiányában – megszűnik a magánnyugdíjpénztári tagságunk.

    Így tehát, amennyiben Ön vissza szeretne lépni az állami nyugdíjrendszerbe (ami a megismert kondíciók tekintetében javasolt), nem kell tennie semmit. A magánnyugdíjpénztárba befizetett pénzt visszaigényelni nem tudja, hanem azt jóváírják Önnek az állami nyugdíjpénztárban új elemként megjelenő egyéni nyugdíjszámláján. Így az állami kassza is megőrzi ezt az egyébként hasznos elemét a magánnyugdíjpénztári rendszernek, ugyanakkor a továbbiakban az Ön pénzét csak kockázatmentes és ellenőrizhető módon fogják befektetni.

    Amit esetleg készpénzben ki tud venni, az a magánnyugdíjpénztári reálhozam, ami akkor keletkezett, ha az Ön pénztára az inflációt és a működési költségeket meghaladó hozamot ért el (ez valószínűleg egy elég alacsony összeg). Erről értesítést a magánnyugdíjpénztárától kap január hónap során; ez az értesítő részletesen le fogja Önnek írni, hogy mi a teendője.

  3. Visszajelzés: Magánnyugdíjpénztár – menjek vagy maradjak? « Kelly Financial Resources – a BP toborzási partnere

  4. érdeklödni szeretnék,mert egy dolgot nem értek.az év végi értesitön a hozamom205.000ft.ezt én visszakapom,vagy csak töredékét.már 12 éve tag vagyok.köszi

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s