Magánnyugdíjpénztár – menjek vagy maradjak?

9 hozzászólás

Ismerve a kondíciókat, a válasz egyszerű: MENJ! Ebben a cikkben igyekszünk magyarázatot adni erre a nagyon egyszerű konklúzióra, illetve leírjuk, hogy milyen lépéseket is kell megtenni a váltáshoz.

Rövid magyarázat

Egy korábbi cikkben még októberben boncolgattuk, hogy milyen feltételezésekkel hozták létre a magánnyugdíjpénztárakat. Emlékeztetőül:

  • Az állami nyugdíjkassza így is fenntartható marad.
  • A magánnyugdíjpénztárakban elhelyezett tőke befektetése megfelelő hozamot produkál.

Az első pontról kiderült, hogy nem igaz, hiszen a magánkasszákba fizetett pénz nagyon hiányzik a felosztó-kirovó rendszerből. A második feltételezés még októberben igaznak tűnt, azonban azóta jobban górcső alá vették a pénztárak vagyonát, és máris kevésbé tűnik rózsásnak a helyzet. Sajnos jelenleg senki sem tudja például pontosan megmondani, hogy milyen értékpapírokban tartják a nyugdíjpénztári portfóliókat, így a kockázat hatalmas, és a profit csak kevesek számára biztosítható (kapcsolódó cikk kattintásra). Szabó Máté ombudsman arra is rámutatott, hogy a nyugdíjpénztárak a jelenlegi intézményi formában, a hatályos jogszabályok alapján nem képesek arra, hogy a pénztártagoknak életük végéig járadékot folyósítsanak (kapcsolódó cikk kattintásra).

Egy intő jel

Beszédes, hogy az elmúlt másfél hónapban Magyarország adósságkockázati besorolását több hitelminősítő is lerontotta. Ha egy kicsit végiggondoljuk ezt a folyamatot, fontos összefüggéseket állapíthatunk meg. A hitelminősítő egyfajta befektetési tanácsadó, akinek az eladásra kínált portfóliójában különböző minőségű (névérték, hozam, kockázat stb.) értékpapírok vannak. A hitelminősítő abban érdekelt, hogy a kevésbé jó értékpapírok számára is befektetőt találjon. A magyar magánnyugdíjpénztárakban – mint azt feljebb már írtuk – nem ellenőrizhető a portfóliók valódi tartalma, tehát ez a rendszer potenciális felvásárlója volt ezeknek a papíroknak. Ezt a lehetőséget a Kormány bezárta, ezt pedig a hitelminősítők megbüntették. Valóban rosszul jártunk ezzel?

További problémák

A magánnyugdíjpénztárba csak akkor történt befizetés, ha a pénztártag dolgozott. Így tehát a táppénz vagy gyes időszaka alatt nem történt befizetés; mivel a magánnyugdíjpénztárból mindenki csak a befizetéseiből kap nyugdíjat, a hosszabb ideig betegállományban lévők és az édesanyák számára a rendszer alapvetően hátrányos. Az állami nyugdíjrendszerben ezzel szemben ezekben az időszakokban is keletkezik jogosultság.

A magánnyugdíjpénztárakat magas fajlagos költség jellemezte. Az állami nyugdíjkassza működési költsége a kezelt összeg 2 százaléka – ugyanez a magánkasszáknál 4,5 százalék. Az ok egyértelmű: míg az állami nyugdíjpénztárnak mindenki tagja, addig a magánkasszák jóval kevesebb ember megtakarításait kezelik, ugyanakkor az apparátust nekik is fenn kell tartani. El tudjuk képzelni, mennyi lesz az egy főre eső költség, ha a tagok 90 százaléka visszalép az állami nyugdíjba…

Milyen lépéseket kell megtenni?

  • Ha valaki a fentiek ellenére is úgy dönt, hogy marad a magánban, akkor be kell mennie az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságra vagy a hozzá legközelebb eső Nyugdíjfolyósítóhoz január 31-ig, és nyilatkozni kell erről. Ezt 2010. január 3-ig, tehát e cikk megszületéséig mindössze 3,090 pénztártag tette meg (és ne felejtsük el, hogy ahányan maradnak, annyi felé oszlik majd a pénztár működési költsége).
  • Ha vissza szeretne térni az állami rendszerbe, nem kell tennie semmit. A magánnyugdíjpénztárban összegyűjtött, infláció mértékével megnövelt tőkéjét automatikusan jóváírják az állami nyugdíjpénztárban a pénztártag egyéni számláján. Az egyéni számla új elem a rendszerben, ami azért került bele, hogy ne vesszen a magánnyugdíj kevéske előnyös újítása. Aki visszalép, annak az állam úgy számol a nyugdíjjogosultságával, mintha soha ki sem lépett volna.
  • Január során a magánpénztárak ki fogják számolni, hogy mennyi van az egyes pénztártagok számláján. Ez azért bonyolult, mert a tőkét ők befektették, és meg kell nézni, mennyi a hozam. A reálhozamot úgy tudják kiszámolni, hogy a teljes portfólió-értékből levonják az inflációval növelt tőkét és a költségeket. A reálhozam összegéről küldenek egy értesítést a pénztártagnak.
  • Olyan pénztártag is lesz, akinek a reálhozama negatív – tehát a magánpénztár az ő nyugdíját veszteséggel kezelte. Neki sem kell aggódnia, az állam kipótolja a magánpénztár által elveszített vagyont.
  • Akinek pozitív reálhozama van, az négy dolgot tehet:
  1. Semmit. Ez esetben a pénzt kiküldik a címére májusban. Ha nem találják, jóváírják az állami pénztárban az egyéni számláján.
  2. Nyilatkozik arról, hogy szeretné az összeget készpénzben megkapni. Ez esetben már előbb hozzájut, mintha az A. pontot követi. A pénzt így kivenni adómentes.
  3. Nyilatkozik arról, hogy a pénzt szeretné, ha az önkéntes nyugdíjpénztári számláján írnák jóvá.
  4. Nyilatkozik arról, hogy a pénzt az állami nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számláján szeretné jóváírva látni.

Én a magam részéről ki fogom venni a pénzt, és az életbiztosításomban fogom elhelyezni – már ha egyáltalán lesz reálhozamom. Nekem ez a legkedvezőbb, de én még messze vagyok a nyugdíjtól, és a biztosításom teljes összegéhez belátható időn belül hozzájutok. Aki közel van a nyugdíjhoz, annak érdemes valamelyik nyugdíjszámlán elhelyeznie a pénzt már csak a kockázat minimalizálása miatt is.

Akik az öngondoskodás eltűnésétől félnek, azok számára fontos, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak változatlanok maradnak.

Remélem, ezzel a cikkel sikerült jobban elmagyarázni a miérteket és a hogyanokat. Ha bármi kérdés van, a KFR csapata szívesen segít.

– Peti –

„Ezen a blog-on kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját.”

Reklámok

9 thoughts on “Magánnyugdíjpénztár – menjek vagy maradjak?

  1. Korrekt cikk:)

  2. Köszi az infót, kérdés: azt honnan lehet tudni, hogy a magánnyugdíjpénztárnál menni a reálhozamom? A levelet a héten én is megkaptam tőlük, de csak az “egyenleget” írták meg, ami nem sok (én is huszonéves vagyok), csak 499 ezer Ft. Hány százaléka ennek az a pénz, ami felvehető kp-ban? Gondolom, 4-5 százalék lehet, tehát tényleg aprópénz. A levélben azt sem írták, hogy ezzel a pénzzel mi lesz, ha váltok, csak azt fejtették ki, hogy a legjobb, ha velük maradok.

  3. Kedves Eszter!

    A héten épp azt jelentette be a Stabilitás Pénztárszövetség (ez tömöríti a legtöbb magánnyugdíjpénztárat), hogy egyelőre képtelenek kiszámolni a reálhozam mértékét. Úgy becslik, hogy január végére fogják ezt tudni megtenni.

    Ami a nagyobb probléma, hogy a magánnyugdíjpénztárak értékpapírokban tartják a pénzt, a befektetéspolitikájukat pedig senki sem ellenőrzi. Egy értékpapírnak van névleges értéke (eredeti névérték + névleges hozam), és reálértéke (amennyit az eladás pillanatában a piac fizet érte). A reálérték akkor derül ki, amikor az értékpapírt ténylegesen eladják. Ez lehet magasabb is és alacsonyabb is. Mivel a nyugdíjportfólió összetételét senki sem ellenőrizte, a magánnyugdíjpénztárak brókerei nem voltak kiemelten érdekeltek benne, hogy a legjobb értékpapírokkal töltsék fel, így tehát a piaci logika alapján feltételezhetjük, hogy a reálérték inkább alacsonyabb (ennek ellenkezője sem kizárt, csak kevésbé valószínű).

    Ahhoz, hogy te visszalépj az állami nyugdíjrendszerbe, a nyugdíjbefizetéseidből vásárolt értékpapírokat el kell adni – ekkor majd kiderül, hogy mennyi a valódi érték. A teljes összeget még csökkenteni kell az inflációval és a költségekkel: így jön ki a reálhozam.

    Szerintem az általad írt 4-5 százalék túl optimista, de majd meglátjuk január vége / február eleje környékén.

  4. Hasznos volt a cikk, sok minden tisztázódott bennem. Egy kérdésem azonban még lenne. Eddig – ha jól tudom, bár nem rég óta dolgozom – 8%-ot vontak le a magánnyugdíjpénztárba a béremből. Ezzel a 8%-os levonással mi lesz, ha visszalépek a nyugdíjpénztári tagságomtól? Ez a levonás továbbra is fönnmarad, csak az állami nyugdíjpénztárba kerül, vagy nem vonják le ezt a 8%-os összeget a fizetésemből?

  5. Köszönöm a választ… hát igen, azóta én is hallottam, hogy 2-3 százalék körül lesz maximum, és az még egy optimista becslés. Maga a reálhozam pontos definiálása viszont jól jött, bölcsész vagyok. 🙂 Szóval meggazdagodni ebből nem fogunk, de ezek szerint legalább adózni sem kell utána.

  6. Kedves Viki!

    Eddig (tavaly októberig) 8 százalékot fizettünk a magánnyugdíjpénztárba, és 1,5 százalékot az államiba. A Kormány október végén átirányította a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, így novembertől 9,5 százalék folyt az államiba. Január 1-től ezt a törvény megemelte 0,5 százalékkal, így most 10 százalékot fizetünk az államiba (a 0,5 százalékos emelésből a rokkantellátást finanszírozzák).

    Ha visszalép az államhoz, továbbra is 10 százalékot fog fizetni.

  7. Köszönöm válaszukat, most már tényleg 100%-osan biztos vagyok a döntésemben.

  8. hello! nekem is hasznos volt mert végre megértettem igaz nem is foglalkoztam annyira ezekkel ,csak most jött papír a magánnyugdíjpénztártól és nem értettem belőle semmit. én gyesen vagyok és még nem is dolgoztam szinte azt nem tudom hogy mit csináljak vegyem ki a pénzt vagy rakják át az államiba kérlek segíts mert ezt nem tudom ! és akkor ha nem megyek be a magánnyugdíjhoz nyilatkozni hogy maradok akkor automaikusan átraknak az államiba ?? ugye ??és arról majd fognak értesíteni papírt küldeni hogy már abba vagyok?? köszi válaszod szép napot!!

  9. Visszajelzés: Nyugdíjreform ismét « Kelly Financial Resources – a BP toborzási partnere

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s