Termel-e hasznot a háború?

1 hozzászólás

Bár a cím elsőre morbidnak tűnik, valójában az elmúlt évek háborúi előtt ezt a kérdést mindig feltették a döntéshozók. Még ha hiszünk is benne, hogy a harcokat a nyilvánosság számára is megfogalmazott célokért indítják, akkor is tisztában kell lennünk vele, hogy komoly közgazdasági számítások is állnak egy-egy misszió mögött. Líbiában sincs ez másképpen.


Mibe kerül?

A nemzetközi közösség 2011. március 19-én, szombaton indított légicsapást Kadhafi erői ellen. Az azóta eltelt 16 napban a két fő résztvevő, Franciaország és az USA több mint másfél milliárd dollárt költött a harcra, megbízható becslések szerint (az USA kb. 900 milliót, és a franciák is bőven félmilliárd felett járnak). A France Info hírrádió számítása szerint egy Rafale egy repülési órájának költsége 40 ezer, a többi harci gép esetében 15-30 ezer euró között mozog ez az összeg. Ez a gépek normál és nem háborús körülmények közötti használatának átlagos költsége, s ehhez hozzá kell még adni a rakéták és egyéb lőszerek árát is. A Charles de Gaulle francia atommeghajtású repülőgép-hordozó, fedélzetén mintegy kétezer tengerésszel és 15 harci repülővel, bevetési óránként 50 ezer euróba, egy tengeralattjáró pedig óránként 10 ezer euróba kerül. Az amerikaiaknál az egyik legjelentősebb tétel a Tomahawk robotrepülők költsége: ez repülési óránként elérheti a 650 ezer dollárt. Csak az első 3 napban 112-t vetettek be ebből a típusból.

És akkor még nem is beszéltünk a többi ország részvételéről, akik közül többen szintén repülők bevetésével segítik a nemzetközi koalíciót: Nagy Britannia, Dánia, Norvégia, Spanyolország, Olaszország, Kanada és Belgium. A teljes költséget még senki sem tudja, de az biztos, hogy jelentős, különösen az amúgy is pénzügyi gondokkal küszködő Európának.

Van a hadműveleteknek több pénzben ki nem fejezhető költsége is. Ezek közül a legfontosabb a politikai veszély minden felelős döntéshozó számára. A nyugati világban a háború jelenleg rendkívül népszerűtlen, elsősorban az iraki és afganisztáni kudarcok miatt, emiatt aki harcba kezd, könnyen a választók támogatásának elvesztésére számíthat. Ráadásul nehezen magyarázható a civilek védelme olyankor, amikor a Tomahawkok maguk is civil áldozatokat szednek, igaz, Kadhafi oldalán. A legnagyobb gond persze, hogy senki sem tudja, kik a lázadók, így fennáll a veszély, hogy a nemzetközi közösség potenciális terroristákat támogat.

A mérleg másik oldala

Miért is éri meg mégis harcolni? A legfontosabb talán az olaj – mint általában. A harcok előtt a líbiai termelés kb. napi 1,6 millió hordó volt, ami az olajcégek számításai szerint negyedével eshetett vissza. Fontos megemlíteni, hogy ez elsősorban európai társaságokat érint negatívan, hiszen főleg a Totalnak, a Repsolnak, az Eninek és a BASF-nek vannak érdekeltségei. Ugyanakkor a Kadhafi-diktatúra természetéből fakadóan ezek a cégek nem dolgozhattak teljesen szabadon Líbiában; hasznuk jelentős részét adó vagy kenőpénz formájában átadták a rezsimnek, melynek megdöntése segíthet a profit növelésében. Ilyen módon tehát Európa nagyot nyerhet.

Külpolitikailag szintén fontos, hogy az Észak-afrikai országok közül egyedül Líbia nem számított nyugatbarátnak eddig – egy kedvező fordulat esetén azonban ez változhat. A Földközi-tenger déli partjainál Líbia az egyetlen, amelyik nem szerződött az EU-val az Euro-Mediterranean Partnership keretében sem, ami jelentős kereskedelmi korlátozásokat jelent. További probléma, hogy így az EU-nak nincs befolyása a Kadhafi-rezsim döntéseire akkor sem, ha az érinti a Vén Kontinenst: ilyen kérdések a ki- és bevándorlás, a kereskedelem, a tőkeáramlás vagy akár a Földközi-tenger halászati védelme. Ezek rendeződhetnek a rendszer megdöntésével.

A fentiek azonban nem adnak választ arra, hogy mit keres a képben az USA. Nos, jelentős presztízsveszteségnek számítana, ha a franciák nyernék meg a háborút, és a világ fő demokrácia-exportőre otthonról szurkolná végig. Az is benne lehet a pakliban, hogy az USA nem bízott abban, hogy Európa egyedül képes a győzelemre, és úgy számoltak, hogy nincs rosszabb, mint ha a nyugatiak veszítenek a gonosz tengelyének egy gócpontja ellen, ezért a kisebbik rossz érdekében beszálltak maguk is. Azonban az valószínűtlennek tűnik, hogy az USA közvetlen megtérüléssel számolhasson.

Egyvalamire azonban az amerikaiak szempontjából is jó a háború: megmutathatják a világnak, hogy a nyugattal szembeforduló diktatúrák nem maradhatnak büntetlenül a helyükön, főleg, ha valamilyen fontos erőforrás birtokában vannak. Bár Kadhafi most nem is áll olyan rosszul. Akkor lehet, hogy mégis?

– Peti –

“Ebben a cikkben kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját.”

Advertisements

One thought on “Termel-e hasznot a háború?

  1. Visszajelzés: Fizetésképtelen USA? « Kelly Financial Resources – a BP toborzási partnere

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s