Szóval válság van!

3 hozzászólás

Szóval válság van! Mi a baj a gazdasággal? „Anyósom az tudja, ne félj” szólhatna Hofi Géza ha még élne, és a következő hetekhez kívánhatna „napsugaras jó éjszakát „

Szóval válság van! és a probléma gyakorlatilag semmit sem változott 2008 óta csupán csak annyi történt, hogy amiről kiderült, hogy lakossági szinten nem működik, az nemzetgazdasági és világgazdasági szintre lépett, és lám-lám ott sem működik. Az a furcsa, hogy ez eddig senkinek nem szúrt szemet. Azt gondoltuk, (no nem mi, hanem neves elemzők és, közgazdászok) hogy ami nem működik kicsiben az majd működni fog nagyban. De kiderült, hogy a tények makacs dolgok, és hogyha van két almám, akkor nem ehetek meg hármat, vagy ha most megeszem valakiét, akkor azt később visszakérik, és később korogni fog a gyomrom.

Szóval válság van! Már megint, még mindig, ki tudja meddig? De ami ebből számomra világosan kiderül, hogy az eddigi „nyugati” gazdaság- és szociálpolitikai rendszer megbukott, vagy éppen bukik, ha bukik, legalább tenné gyorsan, hátha ami utána jön jobb lesz! Engem borzasztóan meglep, hogy ezek után előálltunk a világmegváltó eurózónakötvény ötlettel, ami a görög, portugál, ír, olasz gazdaság után, ténylegesen az egész európai gazdaságot viheti csődbe. Hogy mi lenne jó megoldás, nem tudom, ha tudnám, gazdasági Nobel díjat kapnék érte! Mától munka mellett ezen a projekten dolgozom! J

Szóval válság van! De olybá tűnik, hogy nem csak a gazdaságban, hanem a társadalmakban, (arab világ, London romokban) és persze a családokban (a házasságok fele válással végződik). Akkor vigyük ezt kicsit tovább és kérdem én, a gazdaság szereplői, a társadalmak, a családok, nem mind-mind egyénekből tevődik össze? Akkor jelenleg nem a 21. századi ember válságáról beszélünk hovatartozása, értékorientációja, szolidaritása, életcélja szempontjából?

Szóval válság van! Úgyhogy most érdemes lesz észnél lennünk, hiszen egy 19. századi Társadalom patológus egy úgynevezett Sorel már megjósolta, hogy a  20.-21.-századi társadalom a szorongások társadalma lesz. Nem értjük, hogy mi történik a világban, fölöttünk történnek a dolgok tőlünk függetlenül, (svájci frank esik, emelkedik, nem értjük a gazdasági anomáliákat) használjuk a világot, de nem értjük, és ha nem értjük az bizonytalanságot szül és, akkor megnő bennünk a szorongás. Ha megnő a társadalomban a szorongás azt csökkenteni akarja és zabálni fogja a mítoszokat, amely csökkenti a szorongását.
Sorel szerint ezekben a válságos időszakban azé a jól szervezett kisebbségé lesz a gazdasági és politikai hatalom, aki a legérthetőbb és leghízelgőbb mítoszokat adja a társadalomnak. (erről egy kis videó alább Popper Péter előadásában.)

Szóval válság van! És ahelyett, hogy most végre racionalizálódna minden, ehelyett mindenki tőkeinjekciót kap. Mi érezzük, hogy ez a rákos beteg utolsó morfin injekciója, de nem érdekel minket. Még utoljára látni akarjuk a mosolyát.

Mert kit érdekel a válság, kit érdekel a valóság, hát nem szebb egy bedrogozott haldoklót nézni?! Neki is jobb nekünk is jobb. Mosoly mindhalálig!

Gézu

„Ezen a blogon kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját. A hozzászólásokat nem szerkesztjük, azok automatikusan megjelennek a bejegyzés alatt.”

Reklámok

3 thoughts on “Szóval válság van!

  1. A CHF / EUR / USD / HUF / egyéb devizák egymáshoz képesti árfolyam-ingadozása nem éppen azt mutatja, hogy a világgazdaság sebezhetőbb sok különböző deviza esetében? Ha még szélesebb monetáris uniók jönnének létre, az vajon nem lenne stabilabb?

    A józan ész emiatt szerintem azt diktálja, hogy inkább többen használjanak egyféle pénzt, mint sokan sokfélét. Ez így inkább erősíti az integrációt. Szerintem.

  2. Én személy szerint nem tudok egyetérteni Peti hozzászólásával. Álláspontomat az alábbi példával szeretném szemléltetni:

    egy monetáris unió szerintem egy nyelvtanfolyam csoportjához hasonlítható, amiben eltérő teljesítményű tanulók vesznek részt (ők az egyes országok gazdasági állapotát testesítik meg). Minél jobban növeljük a csoportban tanulók számát, a csoport összteljesítménye annál gyengébb lesz (ennek mérőszáma például a nyelvvizsgán való sikeres szereplés lehet). Ennek oka, hogy míg az egyén a saját tempójában tud a leghatékonyabban tanulni (ekkor a csoport létszáma 1 fő), addig az együtt tanulók létszámának emelésével csökken azok felkészülési teljesítménye (persze nem arányos mértékben), hiszen egy gyengébb nebuló visszahúzza a jobb felfogású társait.
    Ezt átültetve a gazdasági életbe: egy monetáris unióban a gyengébben teljesítő tagországok (pl: rosszabb gazdasági helyzetben lévők ) az éltanuló tagállamokat hátráltatják. Jó példa erre az eurózóna renitens fekete bárányai: Görögország, Portugália és még sorolhatnám, akik a megfontolatlan gazdaságpolitikának köszönhetően a csőd szélére sodródtak, most pedig várják, hogy az EU segítsen rajtuk.

    Én azon gazdaságtudományi állásponttal értek egyet, akik szerint az eurózóna (vagy egyéb monetáris unió) felbomlásra van kárhoztatva, mivel eltérő helyzetű gazdaságokat próbálnak a közös pénzzel összegyúrni eggyé.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s