A dinamikakultúra, mint a facebook sikerének kulcsa

Hozzászólás

Bármilyen meglepő napjaink viszontagságokkal teli gazdasági változásaival egyidejűleg megfigyelhető egy talán a jövőben gazdasági modell alapjait is meghatározó kultúraváltás is.  Ez az időszak, amelynek változását átéljük, nem más, mint hogy formakultúra, átadja helyét a dinamikakultúrának.

Mi is jelent ez pontosan? A formakultúrán azt értjük, hogy az európai materiális értékek csúcsán, mint információhordozó, a forma helyezkedik helyezkedett el, vagyis a külső megnyilvánulási formára, mint értékmérőre helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Vegyünk néhány hétköznapi példát. Milyen az autónak formatervezése, milyen a megjelenési formája egy bútornak, egy versnek, egy zenének, egy színdarabnak, egy ételnek milyen a kommunikáció formája, mennyire diszkrét és/vagy ízléses. Ezek alapján kijelenthető, hogy amikor választunk, a formának adjuk a legnagyobb jelentőséget.

A múlt század utolsó harmadától, a formakultúra zárulásának tendenciája indult el, aminek a középpontjában, a formavilág hangsúlyosságát a dinamika veszi át, melynek lényege, hogy minél dinamikusabb, pergősebb lehengerlőbb legyen egy adott dolog. Ha veszünk egy új autót nem elég, hogy szép legyen a formája, gyorsnak is kell lennie. (Fiatalok körében népszerű kérdés, mennyi idő alatt van százon?) Ma már nem megyünk gyalog Pápáról Debrecenbe, mint Petőfi, nem sétálunk a Margit-szigeten, hanem futunk, már nem lovaskocsin megyünk, hanem sportkocsin, már nem busszal megyünk Londonba hanem Airbusszal. De ez a változás nem csak technikai oldalon jelenik meg, hanem máshol is, például a zenében, hiszen egyik oldalról gondolhatunk egy Mozart házikoncert zenei- és látvány dinamikájára, másik oldalról egy már-már másik zenei klasszikusnak is nevezhető Madonna koncertre, ahol tíz másodperc után, felrobban az előadótér.

De természetesen ez a kultúraváltás a mindennapi éltbe is beleszövi/szőtte magát és ezzel karöltve megjelent egy felfokozott idegi és aktivitási állapot, amit nevezhetünk izgatottságnak és türelmetlenségnek, és ma már ez úgy működik, mint „népi betegség”.  Egy órája küldtem azt az e-mailt és még mindig nem válaszolt! Miközben elfelejtjük, hogy régen, akár hetek is elteltek egy-egy levélváltás között. Lassan már nincs hirdetés, ami ne a dinamikát szuggerálná felénk. Van gyors étterem, gyors randi gyors kölcsön, gyors fogyás, mindenre gyors, és prompt megoldás. De az élet ilyen szintű gyorsulásával együtt jár egy probléma, amit viszont nem lehet kiiktatni ez az úgynevezett információ feldolgozási korlátosság. Mit jelent ez?  Az embernek van egy élmény-feldolgozási kapacitása, amit ha túllépünk egy közönyös állapot lesz úrrá rajta, immunissá válik azokra az ingerekre, információkra, amivel ez élet körülveszi, mivel az élmények és információk feldolgozására nincs kellő ideje, mert olyan gyorsan és nagy dózisban kapja azt.  És itt jönnek a képbe a közösségi média eszközei, amelynek sikere és népszerűsége abban rejlik, hogy szűrt információkat (az ismerősök szűrik) koncentrátumként ad át a felhasználóknak, a kapcsolati megosztásokon keresztül (word of mouth). Ma már nem kell elolvasni minden cikket, a fontosakat úgyis posztolja valamelyik ismerősünk, nem kell megnézni minden filmet, hiszen az okostelefonok segítségével a moziból még ki sem érve adják a tudtomra tetszésüket vagy nem tetszésüket egy egy filmről.

És igen kérem, a világ ebbe az irányba halad, és hogy erre igény van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a legnépszerűbb közösségi oldalnak a facbooknak már több mint 600 millió felhasználója van (ebből 4 millió magyar) és hogy egyre több cég adja fel saját weboldalát és regisztrál ezen az oldalon mivel itt nagyobb látogatottságot ér el, mint a saját honlapján. Ezek ismeretében nem is meglepő a facebook tőzsdei megjelenése.

Hogy mi a következő lépés nem tudni, kár is ezen morfondírozni, mert mint ahogy Chris Anderson is mondta „A közgazdaságtan nem szokott moralizálni, ugyanazért, amiért az evolúciót sem hatja meg egy állatfaj kipusztulása: egyszerűen csak azt írja le, ami történik, nem pedig azt, aminek történnie kellene”.

„Ezen a blogon kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját. A hozzászólásokat nem szerkesztjük, azok automatikusan megjelennek a bejegyzés alatt.”

-Gézu-

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s