„A holnap olyan lesz, amilyen a ma iskolája” I

1 hozzászólás

oktatásA HR-nek, azon túl, hogy a jelen munkaerőpiac helyzetével, és munkavállalóival foglalkozik, a jövő munkavállalóival is kötelessége (lenne) foglalkoznia.  Ahhoz, hogy ennek eleget tegyen  mindenek előtt, az oktatás kérdéskörét kell feszegetnie, hiszen ma szinte már közhelynek számít, hogy a válságból való kilábalás egyik kulcsa az oktatásban rejlik. Az oktatás minősége azon túl, hogy egyéni és munkáltatói érdek, egyben közügy, ugyanis a jelen állapotokat tekintve, nem csak a jövő közgazdászai, jogászai, mérnökei, stb. ülnek jelenleg az iskolapadokban, hanem a jövendő „munkanélküliek” is! 

Benchmarking

Nagyon sok olyan ország van, amely felismerte az oktatásfejlesztés fontosságát. Korábban a délkelet-ázsiai országok szinte egy generáció alatt emelkedtek majdhogynem feudális állapotokból a modern országok közé. Európában a skandináv országokat szoktuk említeni, mint az oktatásra legtöbbet áldozók. Ők is egy generáció alatt jutottak a középmezőnyből a világ élvonalába.

Ugyanakkor ma már olyan országokat is tudunk mondani, amelyek közel állnak a magyar viszonyokhoz, tehát olyanok, ahol viszonylag későn indult meg a demokratizálódás, és későn csatlakoztak a nemzetközi mezőnyhöz. Ilyen például Lengyelország. Egy jó példa arra, hogy tervezett és tudatos beavatkozással kedvezőtlen folyamatokat is meg lehet fordítani. Lengyelországban a 90-es évek végén indították meg a közoktatás reformját, nem véletlen, hogy Lengyelország a mostani gazdasági válságból jobb pozícióval került ki, mint amilyenben előtte volt.

Van persze olyan ország is, ahol a reform még gyorsabban ment végbe, és az oktatásnak a társadalmi és gazdasági fejlődésre gyakorolt hatása még látványosabb. Észtország esetében legalább olyan rossz, de lehet, hogy rosszabb helyzet mutatkozott, mint nálunk. Miután önállóvá váltak, egy nagyon gyors oktatás-fejlesztési program valósult meg, amely során nagymértékben támaszkodtak a sikeres finn szakértőkre. Nem átvették a finn módszereket, csak a tudományos eredményeket használták fel arra, hogy saját helyzetüket megértsék, és a nekik megfelelő modelleket alakítsák ki.

Tudományos eredményekre alapoztak minden beavatkozást, így alig egy évtized eltelte után az észt oktatási rendszer a világ legjobbjai felé közelít, ott vannak a legjobb országok között. Az észteknél 10 év sem kellett! Itt van a példa a szemünk előtt, láthatjuk, hogy mit kell(ene) tenni.

A csillagok járása változó

A PISA, TIMSS, PIRLS és egyéb nemzetközi vizsgálatok, adatbázisok óriási mennyiségű tényt szolgáltatnak egy ilyen folyamat végig viteléhez. Nagyon sok olyan elemzés van, amely megmutatja, hogy miképp érdemes az oktatás költségvetését jól elkölteni. Ebbe a halmazba tartoznak Magyarországon a már évente elvégzett nemzeti kompetenciamérések, és ugyanúgy a különböző egyéb mérések is használhatók az oktatáspolitikai döntések megalapozásához. Magyarország a kezdetektől fogva részt vesz a nemzetközi vizsgálatokban: már a 70-es és 80-as években is része voltunk a matematikai és természettudományi méréseknek. Abban az időszakban a magyar diákok matematikai és természettudományos tudása a világ élvonalában volt, sőt, volt olyan mérés, amelyben a magyar gyerekek messze kiemelkedtek a nemzetközi mezőnyből.

Sajnos ez a helyzet megváltozott, a 2000-ben elindult PISA-mérésekben már nem szerepeltek túlságosan jól a magyar fiatalok, de annyira rosszul sem: a magyar tanulók teljesítménye nagyjából a középmezőnyben van a világ legfejlettebb országait figyelembe véve.

A gazdasági elemzések azt bizonyítják, hogy a közoktatás fejlesztése a legjobb beruházás. Éppen a PISA eredményekre alapozva, jelent meg 2010-ben egy OECD tanulmány, amely explicite megmutatja, mennyit veszítenek azok az országok, amelyek késlekednek a közoktatás problémáinak megoldásával. A számítások azt mutatják, hogy ha a magyar közoktatás 20 év alatt eljutna arra a szintre, ahol ma a finn rendszer van, akkor a most született generáció életében nagyjából akkora megtérülésre számíthatunk, amekkora a magyar GDP hatszorosa! Ennyi többletet jelentene a közoktatás megfelelő ütemű fejlesztése. Ez természetesen nem megy a közoktatási ráfordítások emelése nélkül… Kicsi a valószínűsége annak, hogy mi kevesebb pénzből kihoznánk ugyanazt az eredményt, mint amit Finnország produkál.
Azt, hogy az oktatási reformnak milyen lépéseket lenne érdemes megtennie, azt egy következő írásban közlöm.

Folyt.köv.

Gézu

Forrás:

http://szegedcafe.hu/2012/05/02/dr-csapo-beno-meg-kell-ujitani-a-pedagogus-kepzest/

http://www.tarki-tudok.hu/files/mta_konferencia_csapobeno.pdf

“Ezen a blogon kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját. A hozzászólásokat nem szerkesztjük, azok automatikusan megjelennek a bejegyzés alatt.”

Reklámok

One thought on “„A holnap olyan lesz, amilyen a ma iskolája” I

  1. Visszajelzés: „A holnap olyan lesz, amilyen a ma iskolája” II |

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s